Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Miloš Obilić utca a Majsai-híd lábától vezet egészen a Tito marsall fasorig, és a rigómezei csata egyik hősének nevét viseli.
Miloš Obilić a középkori szerb történelem mitikus alakja, aki a legenda szerint lovagként szolgálta Lazar fejedelmet az 1389. június 28-án, Vid napján lezajlott rigómezei csatában. A csatában Lazar szerb fejedelem serege, keresztény szövetségeseivel kiegészülve, összecsapott az I. Murád vezette török sereggel. A történet szerint Miloš Obilić a fejedelem veje volt. A csata előtt Miloš Obilić felesége összeveszett nővérével, aki Vuk Brankovićnak volt a felesége. A viszály során Vuk Branković azzal vádolta meg Miloš Obilićet, hogy a törökök szolgálatában áll. A csata előestéjén Lazar fejedelem is kételkedni kezdett Miloš Obilić hűségében, ezért Miloš Obilić megígérte, hogy a csatában megöli a szultánt. Miloš Obilić a csata során eljutott a török táborhoz, ahol árulást színlelt. Ezért a szultán személyesen fogadta a sátrában. Amikor Miloš Obilić elég közel került a török uralkodóhoz előrántotta mérgezett tőrét és leszúrta őt. Ez után a szultán testőrei megölték Miloš Obilićet. A csatát a szerbek végül elveszítették. Az összecsapásban maga Lazar fejedelem is életét vesztette. I. Murád szultán egyébként valóban a rigómezei csata során vesztette életét. A legkorábbi török források viszont úgy írják le az esetet, hogy I. Murád kíséret nélkül tartózkodott a csatatéren, amikor egy ismeretlen keresztény harcos, aki a holtestek között feküdt, kardjával halálosan megsebezte a szultánt. I. Tvrdko, bosnyák király egy levelében viszont úgy írja le az esetet, hogy a csatában tizenkét elszánt harcos karddal nyitott utat az ellenség soraiban egy társuknak, aki így elérte a szultán sátrát és ott tőrrel leszúrta I. Murádot. Bárhogy is történt, ez volt az egyetlen eset a történelemben, amikor egy európai ember megölt egy török szultánt. A szultán merénylőjét először 1497-ben egy Konstantin Mihajlović nevű szerb janicsár nevezi meg név szerint. Ez alapján egy Miloš Kobica nevű szerb lovag végzett I. Muraddal. Közben a szerb folklórban a rigómezei csata köré egész mondakör alakult ki, amelynek egyik legnagyobb hőse Miloš Obilić lett, míg Vuk Brankovićot a szerb nép legnagyobb árulójaként tartja számon, holott valójában Vuk Branković volt az egyetlen a kortársai közül, aki haláláig ellenállt a török hódítóknak.
A mai Miloš Obilić utca a dualizmus korában két különálló utca volt. A Majsai híd lábától a mai Arsenije Čarnojević utcáig terjedő szakasza a Homoki utca nevet, míg az Arsenije Čarnojević utcától a sugárútig terjedő szakasza a Bognár utca nevet viselte. Az I. világháború végét követő impériumváltás után a két utcát Miloš Obilić utca néven egyesítették, és ezt az elnevezést a mai napig megőrizte.
Nyitókép: Az utca az egykori Homoki és Bognár utca egyesítéséből jött létre / Patyi Szilárd felvétele
