Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Hunyadi János utca a Vasutas-település helyi közösségben található kis zsákutca, amely az egyik legnagyobb magyar hadvezér nevét viseli.
Hunyadi János pontos születési ideje és származása nem ismert. 1407 körül született Kolozsváron. A legtöbb korabeli forrás szerint egy havasaföldi származású nemes család sarja volt. Katonai pályafutását hadapródként kezdte. Előbb Ozorai Pipó, az olasz származású neves országbáró, majd Lazarevics István, szerb despota szolgálatában állt. E két személy hadseregében ismerkedett meg a török harcmodorral. 1430 körül Luxemburgi Zsigmond magyar király szolgálatába lépett. Ugyanebben az időben vette feleségül Szilágyi Erzsébetet, akitől két fia, László és a későbbi magyar király, Mátyás született. Hunyadi Zsigmond egyik kedvenc apródjává vált és a király egyengette a tehetséges magyar lovag előmenetelét, sőt Zsigmond 1433-ban még a császári koronázására is magával vitte. Talán ezért terjedt el az a legenda, mely szerint Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond törvénytelen fia volt. Hunyadi 1431 és 1433 között Filippo Maria Visconti milánói herceg udvarában, 1434-ben elkísérte Zsigmondot Csehországba, ahol részt vett a huszita háborúkban. Hunyadi Milánóban és a huszita háborúkban ismerkedett meg a kor legmodernebb harcművészetével, amelyet aztán sikeresen alkalmazott a törökök ellen. 1443-ban Hunyadi I. Ulászló király részvételével törökellenes hadjáratot vezetett a Balkán-félszigeten, mely során felszabadította Szerbia és Bulgária nagy részét. 1444-ben azonban a várnai csatában katasztrofális vereséget szenvedett. A csatában I. Ulászló is életét vesztette. Miután a trón örököse V. László kiskorú volt, Hunyadi 1446 és 1453 között a Magyar Királyság kormányzójaként vezette az országot. 1448-ban a második rigómezei csatában ismét vereséget szenvedett a törököktől. Ő maga Brankovics György szerb despota fogságába került, ahonnan csak váltságdíj árán tudott kiszabadulni. Miután lemondott kormányzói tisztségéről életét a törökök elleni küzdelemnek szentelte. Legnagyobb próbája 1456-ban érkezett el, amikor II. Mehmed török szultán főseregével ostrom alá vette Nándorfehérvárt. Hunyadi seregével, kiegészülve Kapisztrán János keresztes hadával, július 22-én fényes győzelmet aratott a szultán többszörös túlerőben lévő seregével szemben. A győzelem 70 évre megállította a török terjeszkedést Európában. A csatát megelőzően pápai rendelettel bevezetett déli harangszó a keresztény világban azóta a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. III. Kallixtusz pápa a Krisztus színeváltozása ünnepét a nándorfehérvári diadal emlékére vezette be a római katolikus egyházban. Sajnos Hunyadi nem sokkal élte túl élete legnagyobb diadalát, ugyanis Kapisztrán Jánossal együtt, a táborukban kitört pestisjárvány áldozatává vált. Hunyadi emlékét szépirodalmi művek sorozata, szobrok, köztér- és intézménynevek sora őrzi. Emellett egy monumentális magyar sorozat is készült életéről, amelyet ezekben a napokban mutatnak be az egyik magyar kereskedelmi csatornán.
Hunyadi Jánosról Szabadkán is van egy utca elnevezve. 1997. december 18-án az akkori képviselő-testület 13. ülésén hozta meg azt a döntést, mely szerint tizenöt utca, köztük a mai Hunyadi János utca is, amely addig csak sorszámot viselt, nevet kap. Az utca azóta viseli a törökverő magyar hadvezér nevét.
Nyitókép: Az utca az egyik legnagyobb magyar hadvezér nevét viseli / Patyi Szilárd felvétele
