A vajdasági falu- és tanyagondnoki szolgálat négy évvel ezelőtt, 2015. november elsején kezdte meg működését. A szolgálatnak akkor tizenkét alkalmazottja volt, majd 2016 áprilisában érte el a húsz főt, és jelenleg is húszan vannak. A húsz gondnok jelenleg tizenhét önkormányzat ötven településén végez szolgálatot, a támogatottak száma pedig meghaladja a hétszázat.
A szolgálat négyéves évfordulója alkalmából pénteken Kelebián sajtótájékoztatót tartottak, amelynek keretén belül Bús Ottó, a CMH Polgári Egyesület koordinátora, Ric Gábor, a Caritas igazgatója, valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke értékelte az elmúlt négy esztendőt, illetve a jövőre vonatkozó tervekről is hallhattunk.
Bús Ottó felszólalásában a vajdasági falugondnoki szolgálat négyéves közösségi szerepvállalását mutatta be.
(Fotó: Benedek Miklós)
– 2014-ben a VMSZ mert nagyot álmodni, és a köztársasági választásokra készülődve a zászlójára tűzte a falu-, tanya-, peremkerületi gondnoki rendszer kialakítását Vajdaságban. Ugyanebben az évben a magyar kormány felkarolta ezt az elképzelést, és 2015 nyarán elindultak az előkészületek a falugondnoki szolgálat megindítására. A szolgálat 2015. november elsején kezdte meg a munkát. A munkába a VMSZ és a CMH mellett bekapcsolódtak a Caritas, az egyház, a civil szféra, valamint több helyi közösség képviselői is, és már a legelején sikerült nagyon jó embereket találnunk.
– A falugondnokok tevékenységére az elmúlt négy esztendőben szinte nem érkezett kritika a felhasználók részéről, és ez nagyon fontos, hiszen alapvető a felhasználók és a gondnokok közötti bizalmi kapcsolat. A munkatársak kiválasztását különböző képzések követték, és szépen lassan elkezdtük a szolgálat felszerelését. Ma már mind a 20 falugondnok rendelkezik személygépkocsival, illetve az összes olyan kellékkel és szerszámmal, ami szükséges ahhoz, hogy maradéktalanul el tudják látni a feladatukat – fogalmazott Bús Ottó.
A terepen szerzett tapasztalatokról Ric Gábor, a Caritas igazgatója, a szolgálat szakmai koordinátora számolt be.
– Hogy a szolgálat működőképes legyen, mindenkinek hozzá kellett tennie a saját részét. Egyrészt anyagi források kellettek, hogy munkatársakat tudjunk alkalmazni, másrészt bizalomra volt szükség az idősek oldaláról. A felhasználóink, vagyis a megsegítettjeink olyan 65 évnél idősebb emberek, akik családi segítség nélkül vannak, szegények, betegek, és gyakorlatilag a mindennapi megélhetésük van veszélyben. A falugondnokok minden olyan feladatot elvégeznek a ház körül, ami szükséges ahhoz, hogy élhető körülményeket biztosítsanak. Segítenek a bevásárlásban, a gyógyszerek beszerzésében, ha kell, ők is meg tudják mérni a felhasználók vérnyomását, és ha azt konstatálják, hogy nagy baj van, elviszik őket a megfelelő intézménybe. Minden falugondnoknak van gépkocsija, amivel az időseket el tudja vinni különböző intézményekbe, például az egészségházba vagy a kórházba, ugyanakkor, ha kell, a temetőbe vagy szentmisére is elviszi őket, ily módon is segítve a mindennapjaikat. A terepen azt látjuk, hogy igény van arra, hogy még több falugondnokot tudjunk alkalmazni – mondta Ric Gábor.
Pásztor István felszólalásában a falu- és tanyagondnoki szolgálat közösségben játszott szerepét hangsúlyozta.
(Fotó: Benedek Miklós)
– Arra törekszünk, hogy ne csak egyszer merjünk nagyot álmodni, és ne csak egyet álmodjunk, hanem folyamatosan próbáljunk megfelelni azoknak a kihívásoknak, amikkel az élet szembesít bennünket. A valós, érdekérvényesítést felvállaló politizálás hívei vagyunk. Ezt számtalan példával tudnánk bizonyítani. Ezek közül az egyik a falugondnoki szolgálat. A valós politizálás azt jelenti, hogy ha az ember megfogalmazza a választ a felmerülő kérdésekre, akkor folyamatosan dolgozik annak elérése érdekében, és amikor talpra állítja, akkor folyamatosan, nap nap után tesz annak érdekében, hogy a rendszer, a felépítmény működtetésén keresztül választ adjon azokra a kérdésekre, amik abban a pillanatban fogalmazódtak meg, amikor az ötletet definiáltuk. Figyelembe véve a beszámolókat és elszámolásokat, elmondhatjuk, hogy a falugondnokok 73 872 látogatást bonyolítottak le, és ezen látogatások során összesen 174 434 szolgáltatást végeztek el. Ezek a látogatások azért is fontosak, mert a gondozottak a látogatáshoz kötik a hetüket. Azt láttam, hogy a felhasználóknak az a nap a vasárnap, amikor a falugondnokok odaérnek hozzájuk, mert valakivel el tudnak beszélgetni, és a gondnok el tudja végezni a ház körül a szükséges teendőket. Úgy érzem, csak akkor tudunk megfelelni a közösségi elvárásoknak, illetve közelíteni a megfelelés irányába, ha nemcsak a gyerekekről, a kisgyerekes családokról gondoskodunk, hanem azokról is, akik más módon, idős korban szorulnak rá a segítségre, mint amilyenek a tanyagondnoki rendszer támogatottjai – fogalmazott Pásztor István.
A VMSZ elnöke emellett elmondta, hogy a tanya- és falugondnoki rendszert a jövőben bővíteni szeretnék Törökkanizsán, Magyarkanizsa községben Oromon és Tótfaluban, a zentai község területén Felsőhegyen és Bogarason, emellett Csókán is szeretnének továbblépni, csakúgy mint Nagykikindán, elsősorban Hódegyháza és Szaján vonatkozásában, illetve a rendszer területi lefedettségét is ki szeretnék bővíteni Temerinre és Tiszakálmánfalvára. Jelen pillanatban az ehhez szükséges anyagi források biztosításán dolgoznak. Mint ismeretes, Mága Zoltán koncertsorozatának köszönhetően mintegy 1,7 millió dinár adomány gyűlt össze, amit a falugondnoki rendszer támogatottjaira fordítanak. Pásztor István szavai szerint a pénzösszeg hamarosan megérkezik a CMH számlájára.
