2024. november 24., vasárnap

Egy tonna hal naponta

Folytatódik a lehalászás a Palicsi-tavon

A Palicsi- és a Ludasi-tó biológiai sokszínűségének megérzését célzó projektumra a német kormány a KfW bankon keresztül 2015-ben hat és félmillió eurót hagyott jóvá. A beruházás egyik eleme a Palicsi-tóban lévő invazív, illetve nem őshonos halfajok lehalászása, valamint az állomány őshonos fajokkal való feltöltése. A korábbi években a nem őshonos fajok lehalászásával 25 tonnányi halat távolítottak el a tóból. A tervek szerint az idén további ötventonnányi halat, elsősorban ezüstkárászt halásznak ki. Ez hétfőn meg is kezdődött, és naponta több mint egytonnányi halat vesznek ki a tóból.

Csütörtökön a lehalászást koordináló Palics–Ludas Közvállalat szervezésében sajtótájékoztatóra került sor, ahol többet is megtudtunk ezen tevékenységről.

Dobó Márta, a közvállalat igazgatója nyilatkozatában elmondta, hogy az idén több hálóval végzik a lehalászást.

Egy korábbi felmérés szerint az ezüstkárászok a halállomány kilencven százalékát alkották (Fotó: Gergely Árpád)

Egy korábbi felmérés szerint az ezüstkárászok a halállomány kilencven százalékát alkották (Fotó: Gergely Árpád)

– A Palics–Ludas Közvállalat már tavaly is sort kerített a lehalászásra, és akkor 16 tonnányi, az özönfajok közé tartozó halat sikerült eltávolítani a tóból. Az idén a járványhelyzet miatt kicsit később tudtuk megkezdeni a lehalászást. A német szakértői csoport ezúttal nem tud részt venni ebben a tevékenységben, ezért az erre előirányzott pénzt halászhálók vásárlására költöttük. A tavaly megkapott halászhajó és öt halászháló mellett így most három újabb hálóval bővült a közvállalat tulajdona, és ez lehetővé teszi, hogy egy időben még több halat tudjunk lehalászni. Az elmúlt napok tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy naponta több mint egy tonnát sikerül lehalászni. A szakmunkatársak nagyon sok nemes halat, például süllőt is találnak, amit természetesen azonnal visszaeresztenek – fogalmazott Dobó Márta.

Vinkó Tamás, a közvállalat természetvédelmi szakmunkatársa a médiának elmondta, hogy a Palicsi-tó vizének minősége folyamatosan javul.

Az ezüstkárászok közé ottjártunkkor egy amur is odakeveredett, amely szintén nem őshonos faj (Fotó: Gergely Árpád)

Az ezüstkárászok közé ottjártunkkor egy amur is odakeveredett, amely szintén nem őshonos faj (Fotó: Gergely Árpád)

– A szelektív lehalászás egy biomanipulatív tevékenység, aminek az a célja, hogy a halállomány összetételét megváltoztassuk. Jelenleg dominálnak az özönfajok, vagyis azok a nem őshonos fajok, amelyek károkat is okozhatnak a halállományban, valamint a növényzetben. A halállomány több mint 90 százalékát az ezüstkárász teszi ki, és ezt szeretnénk csökkenteni, illetve csökkentjük már évek óta a lehalászással. A 150 tonnás becsült állományt mostanra 25 tonnával csökkentettük, és a terveink szerint az idén további ötven tonnával csökkentjük, ami azt jelenti, hogy a halállomány mérete a felére esik vissza. Az eltávolított halak helyére újakat kell raknunk. Mi a szakemberekkel egyeztetve ragadozóhalakra gondoltunk, például süllő, csuka, illetve egy kevés sügér telepítése fog megtörténni. Emellett a sporthorgászokra is gondolva pontyot, vagy ha a vízminőség megengedi, compót is telepíthetünk. Olyan elemzés még nem történt, amely az elmúlt években megvalósított lehalászások eredményeit vizsgálná, viszont az látszik, hogy az idén nem volt nagyobb halpusztulás, és ez is mutatja a javulást. Emellett a Közegészségügyi Intézet mérésein is látszik a vízminőség javulása. Hogy a tó továbbra is zöld színű, az az algáknak köszönhető. Az algák a legkisebb szervesanyag mennyiségre is úgy reagálnak, hogy szaporodásnak indulnak. A szennyvíztisztító fejlesztése is folyamatban van, és ennek pozitív hatása később fog látszódni az algamennyiség csökkenésében – mondta Vinkó Tamás.

A halakat az állatkertekbe szállítják, ahol állati eledelként hasznosítják.

A sajtótájékoztatón jelen volt a beruházást felügyelő osztrák cég konzultánsa, Marko Stoičić is, aki a projektum többi tevékenységéről is szót ejtett.

– Az invazív halfajok lehalászása csupán egyik eleme azon beruházásnak, amelyet a Palicsi- és a Ludasi-tó biodiverzitásának megőrzése céljából valósítunk meg. Emellett folyamatban van a szabadkai szennyvíztisztító bővítése, Palics csatlakoztatása a szabadkai szennyvízhálózatra, vagyis a település szennyvizének átvezetése a szabadkai központi víztisztítóba. Ezenkívül a két tó körül védősávokat alakítunk ki, amihez hozzátartozik egy aszfaltozott kerékpárút elkészítése is. Mindez lehetővé teszi, hogy a két tó környéke visszakapja azt a sokszínűséget, ami korábban jellemezte – nyilatkozta Marko Stoičić.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás