Az utóbbi években országszerte gondot jelent a munkaerőhiány. Különösen mezőgazdasági idénymunkásokból van kevés. Az észak-bácskai homokvidéken nagy mennyiségben termesztenek gyümölcsöt, szőlőt és zöldségféléket, amelyek esetében a nagyfokú gépesítés ellenére is nagyszámú idénymunkásra van szükség. Ilyen növény például a burgonya, az alma, valamint a sárga- és őszibarack, amelyek betakarításához több ember összehangolt munkájára van szükség. Egyesek szerint a koronavírus okozta helyzet miatt az idén kevesebben vállaltak külföldön munkát, és ennek következtében a helyi termelők könnyebben találnak munkásokat. A noszai Somogyi Mihály a szántóföldi növénytermesztés mellett nagyobb területen foglalkozik gyümölcsfélékkel, valamint burgonyával, és mint mondja, jó munkásokat továbbra is nagyon nehéz találni.
Vajon az idén lesz elegendő munkás az alma betakarításához? (Fotó: Gergely Árpád)
– Tizenöt hektáron termesztünk gyümölcsöt. Ezek között az alma van túlsúlyban, de az utóbbi időben elkezdtük növelni a csonthéjasok termőterületét. Két évvel ezelőtt nagyon rosszul jártunk az almával, és négy hektáron kiszedtük, helyére pedig csonthéjasok kerültek, meggy, szilva és sárgabarack. A meggy az idén jól termett, és elfogadható volt az ára is, míg a sárgabarack ára magas volt, viszont abból kevés termett, így hasznunk nem lett belőle. A meggyesünk még fiatal, így a szüretet meg tudtuk oldani az állandó munkásainkkal, és a szilva szedését is meg tudjuk oldani, viszont az almánál nagy nehézségeink lesznek. Egy horgosi család szinte egész évben nálunk dolgozik, és szükség esetén a szomszédságukból, a rokonságukból hoznak még munkásokat. Az alma leszüreteléséhez viszont 18–20 embert kell alkalmaznunk, hisz 250–300 tonna vár betakarításra. A munkaerőt Magyarkanizsáról és környékéről tudjuk pótolni. A munkaerő nagy gondot jelent, hisz azok, akik itt maradtak, és hajlandóak eljönni dolgozni, általában vagy idősebbek, vagy valamilyen okból kifolyólag nem feleltek meg a nyugati követelményeknek. Sok türelem kell hozzá, hogy velük boldogulni tudjon a gazda, de nincs más megoldás. Általában olyan csoportokat tudunk beszervezni, akik hozamosabb ideje együtt dolgoznak. A munkavezetőjükkel megállapodunk az órabérekről és a feltételekről, és alkalmazzuk őket. Ilyen esetekben természetesen az útiköltséget is nekünk kell állnunk, ami plusz költséget jelent – fogalmazott Somogyi Mihály.
A termelőtől emellett megtudtuk, hogy az idénymunkások nagy része nem szeretné, hogy a gazda bejelentse őket, hisz azzal elveszítenék a jogukat a szociális juttatások iránt. Beszélgetőpartnerünk szerint az a lehetőség, hogy a munkásokat viszonylag egyszerűen és akár egy napra is be lehet jelenteni, jó dolog, de egyelőre nem működik hibátlanul a rendszer.
Ami az órabéreket illeti, Somogyi Mihály elmondta, hogy azok a tavalyiakhoz képest nem változtak.
– Az órabér jelenleg 280–300 dinár körül mozog. Egy személy nyolcórányi munkája útiköltséggel körülbelül 2500–2600 dinárba jön ki. Az idén annyival jobb a termelőnek, hogy a gyümölcsök ára elég jónak mondható, de ne kiabáljuk el. Korábban is körülbelül ugyanilyen órabérek voltak, és az üzemanyag ára is a jelenlegi ár körül mozgott, viszont a terményeink ára rosszabb volt – mondta Somogyi Mihály, aki azt is hozzátette, ahhoz, hogy fejlődni tudjanak, hosszabb ideig stabil árakra lenne szükség.
