Az elmúlt héten Nyugat-Bácskában tetemes károkat okozott a jég, a mogyoró nagyságú jégszemek nem kímélték a szántóföldi és a konyhakerti növényeket sem. Szakemberek szerint az időjárás változásával egyre gyakrabban számolhatunk szélsőséges időjárási jelenségekkel. A tavalyi évben több alkalommal is jégeső sújtotta Szabadkát és környékét, károkat okozva ezzel főleg a gyümölcsösökben. A tetemes jégkár az idén eddig elkerülte a települést és környékét, de a tavalyi példából okulva még szeptemberben sem nyugodhatunk meg.
A szabadkai helyi önkormányzat Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Titkársága az idén kétmillió dinárt irányzott elő jégvédelmi rakéták vásárlására, míg az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium további 1,8 millió dinárral támogatja a vásárlást. A jégvédelmi rakéták a tervek szerint csütörtökön érkeznek meg a bajsai meteorológiai központba, ahonnan majd a kilövőállomásokra továbbítják őket.
Lapunk kérésére Bognár Pásztor Hajnalka, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja nyilatkozott a jégvédelemről.
(Gergely Árpád archív felvétele)
– Az idén összesen 3,8 millió dinárt fordíthattunk jégvédelmi rakéták vásárlására. Az erre kiírt közbeszerzési pályázat lezárult, és a kruševaci Trayal cég ajánlata volt a legkedvezőbb. Egy-egy rakéta ára 35 000 dinár közül mozog, így az idén 110 rakétát tudtunk vásárolni. Ez a mennyiség általában elegendő szokott lenni egy-egy szezonra. A Szabadka Város területén lévő állomásokról általában körülbelül 50 rakétát lőnek ki egy évben. Ez alól kivételt jelentett a tavalyi esztendő, amikor is több mint 100 rakétát kellett kilőni, és még így is nagy károk keletkeztek. A megvásárolt rakéták nagy hatótávolságúak, a szakemberek szerint Szabadka területén ilyenekre van szükség – fogalmazott Bognár Pásztor Hajnalka.
A tanácsos emellett elmondta, hogy a város területén összesen 23 rakétakilövő-állomás van, de ezek közül jelenleg nem mindegyik működik. Egyes állomások esetében nem megfelelőek a technikai körülmények, hisz ellopták az épületek fémből készült ajtóit, míg más esetekben a munkaerő hiánya jelenti a gondot. A város egyébként havi négyezer dinárral egészíti ki a kilövőállomások működtetőinek fizetését egész szezonban, vagyis áprilistól októberig.
– Az idén eddig csak néhány alkalommal volt szükség rakéták kilövésére. Június folyamán egymásután kétszer volt jégeső, és akkor kisebb károk keletkeztek a tavankúti gyümölcsösökben, viszont a szezon korántsem ért még véget, hisz emlékezhetünk rá, hogy tavaly szeptember kilencedikén volt nagy jég. Az elmúlt heti nagy viharban a bajmoki kilövőállomásról három rakétát lőttek ki. Szabadkáról és környékéről nem jeleztek károkat, annak ellenére, hogy némi jég azért hullott – mondta Bognár Pásztor Hajnalka.
A tanácsostól emellett azt is megtudtuk, hogy a szélsőséges időjárási viszonyokra való tekintettel megfigyelhető, hogy egyre több termelő biztosítja a terményét. Különösen a gyümölcsösökben éri meg a biztosítás, mivel ott nagyobb a befektetés, és amennyiben a jég megsérti az almát vagy éppen a barackot, nagy jövedelemkiesést okozhat, hisz azt a gyümölcsöt már nem lehet elsőosztályúként értékesíteni, sőt sokszor maga az értékesítés is problémás. A gyümölcsösökben megoldást jelenthet a jégvédő hálók telepítése is, viszont az egyszeri nagy befektetést jelent. Bognár Pásztor Hajnalka elmondása szerit az eddigi tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a nagyobb biztosítótársaságok reálisan mérik fel a károkat. A szántóföldi növénytermesztők esetében az utóbbi időben megnőtt a biztosítások száma. A termény biztosítása az állami földterületek bérlőinek kötelező.
