2024. november 24., vasárnap

A szabadkai ivóvízről

Az elmúlt napokban több médiumban is olvashattunk arról, hogy több vajdasági városban és községben nem megfelelő az ivóvíz minősége. A Batut Közegészségügyi Intézet mérései szerint többek között Szabadka Város területén is kifogásolható a vízminőség, aminek oka a talajban lévő vizekben található arzén. Erről Sánta Csabát, a Szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat beruházási és fejlesztési részlegének vezetőjét kérdeztük.

Mint azt beszélgetőpartnerünk elmondta, a rétegvizekben valóban jelen van az arzén, viszont az nem jut a szabadkai ivóvízbe.

– A rétegvizekben, amelyekből történik Szabadka és a környék ivóvízellátása, körülbelül negyven évvel ezelőtt identifikálták az arzén jelenlétét, vagyis a problémáról azóta tudomásunk van. Az arzén jelenléte az egész régiónkra, de elmondhatjuk, hogy az egész Kárpát-medencére jellemző. Bizonyos területeken nagyobb a koncentrációja, bizonyos területeken alacsonyabb, néhol pedig egyáltalán nincs. Az egyes számú vízgyárban már 1990 óta redukáljuk az arzén mennyiségét, és Szabadka legnagyobb részét, körülbelül hetven százalékát ez a vízgyár látja el tiszta ivóvízzel. A kettes számú vízgyár üzembe helyezésével azt szeretnénk elérni, hogy a város többi része, illetve Palics és Nagyradanovác is olyan vizet kapjon, amelyben az arzén értéke az erre vonatkozó rendeletben szabályozott érték alatt van. Az arzén jelenléte több falusi helyi közösség területén is kimutatható, de például Csantavéren a mennyisége nem haladja meg a határértékeket – fogalmazott Sánta Csaba.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás