Az idén emlékezünk meg a Temerinen és Járekon végigsöpört, jégesővel kísért vihar 170. évfordulójáról. Ennek kapcsán tartott helytörténeti előadást kedden a Kókai Imre Általános Iskola tornatermében Csorba Béla és Fúró Dénes Az Illés-nap 170 éve címmel a Temerini Múzeumbarátok Egyesületének szervezésében. Az előadás két részből tevődött össze. Csorba Béla előadásában Illés prófétát, mint történelmi személyiséget és mitológiai hőst mutatta be. Emellett a próféta képzőművészeti alkotásokon való ábrázolásáról is beszélt, zeneművek, valamint költemények megihletőjeként is bemutatta. A magyar költőkre meglepően nagy hatással volt az Illés alakjából kibontható, gazdag etikai és poétikai üzenet, példaként megemlítette Komjáthy Jenőt, Ady Endrét, Reményik Sándort, Erdélyi Józsefet és Rákos Sándort is.
Fúró Dénes az Illés-nap helytörténeti vonatkozásaira helyezte a hangsúlyt. Az előzményekkel kapcsolatban elmondta, hogy az Illés-napi fogadalmat megelőzően Temerin lakosságát éveken keresztül sorozatos elemi csapások érték, amit az 1853. július 19-én Temerinen és Járeken végigsöpört pusztító vihar tetézett. Mindössze fél óra leforgása alatt szinte az egész termést megsemmisítette. A végletekig elkeseredett emberek végül a rákövetkező évben fogadalmat tettek, hogy Illés-napját munkaszünettel és szentmisével fogják megünnepelni remélve, hogy a jövőben elkerülik őket a hasonló, természeti csapások. Az előadó ezután az Illés-naphoz köthető, helyi hagyományokat ismertette, hangsúlyozva, hogy a munkaszünet, a népünnepélyek a szerb és más balkáni népek hagyományaiban is fellelhetőek. Megemlítette, hogy az Illés névre való keresztelés 1826 és 1856 között egyáltalán nem volt jellemző településünkön, ugyanis mindössze két alkalommal volt erre példa. Az Illés névre kereszteltek száma azonban 1856-tól kezdődően ugrásszerűen megnőtt. A hiedelmek sorából kiemelhető, hogy a helybeliek szerint Illés bosszút áll a munkaszünet megszegéséért, vagy ha nem megfelelő módon ünnepelték meg a napját – ilyenkor csap le a határra szörnyű vihar formájában.
Az előadást az Illés-nap múltban történt megünnepléseinek ismertetésével folytatta, a közönség megtudhatta, hogy a fogadalomtételt követően a lakosság a mezőmunkák beszüntetésével és templomi ájtatossággal ülte meg ezt a kiemelkedő napot. A nagyszabású ünnepségek csak 1934-től váltak gyakorlattá, majd a második világháború idején és azt követően visszaszorult a templom falai közé. Ez így volt egészen 1991-ig, majd ezt követően napjainkig ismét felvonulással, szentmisével, különféle színes programokkal és népünnepéllyel tartják meg a temeriniek őseik fogadalmát.
Nyitókép: Kovács Emese felvétele
