A topolyai Agrobiznis klub ülése közelebb hozza egymáshoz a termelők és szervezeteik érdekeit a kormány által meghatározott elképzelésekhez, közérthetőbbé teszi a mezőgazdasági pályázatok föltételeit.
Immár negyedik alkalommal vállalja fel idén a topolyai Agrobiznis klub, a moderátor, a közvetítő szerepét a községbeli termelők szervezetei, mezőgazdasági szervezetek, alapítványok és az önkormányzat illetékesei között.
Az Agrobiznis klub felvállalta a közvetítő szerepét a községbeli termelők, a mezőgazdasági szervezetek, alapítványok és az önkormányzat illetékesei között (Kiss Zoltán felvétele)
– Tulajdonképpen teret biztosítunk egy olyan aktuális fórumnak, ahol minden fél elmondhatja véleményét, ötleteit, észrevételeit a legégetőbb mezőgazdasági kérdésekről – hallottuk a tegnap délutáni összejövetelen Balasa Endrétől, a klub vezetőjétől. – Tesszük ezt mindenekelőtt azért, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az érdekeket, hogy alkalmuk legyen megismerni egymás problémáit, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a kormány legutóbbi, vagy várható intézkedéseiről.
Az ülésen a községbeli termelői szervezetek képviselőin kívül megjelent az önkormányzat részéről Zsemberi János és Szatmári Adrián, a községi tanács tagjai is.
Elsőként Tomik Nimród a Gazdakör képviseletében összegezte röviden az évet, kiemelve olyan jelentős rendezvényeket, mint a hagyományos disznótor, az új kenyér ünnepe, a Parasztolimpia, vagy az Expo. A beszámolóból leszűrhető, hogy az évről évre színvonalasabb rendezvények ellenére van még bőven tennivaló a szervezés – mindenekelőtt a tömegesítés terén.
– A községben az egyik legfontosabb aktivitás az állami földek bérbeadása volt az elmúlt időszakban – hallottuk Zsemberi János tanácsostól. – Hogy a jövőben ez hogyan, milyen újabb kormányintézkedések alapján történik, arról mi is csak a jövőben tudunk bővebbet. A napokban tanulmányozzuk mi is a legújabb határozatokat. Az már biztos, hogy továbbra is az állattenyésztők jöhetnek számításba a földek bérbeadásánál. A hírek szerint lehetőség nyílik hosszabb távú bérlésre. A meglevő földek 20–30 százalékát tudjuk kiadni akár húsz, harminc évre is. Erre elsősorban a birtokoknak nyílik majd lehetőségük. A termelők támogatásánál a biztosítási, illetve az állatorvosi hozzájárulást részesítettük előnyben, de amennyiben lesz a termelőknek egyéb ötletük, azt mi örömmel fogadjuk, és továbbítjuk az illetékes minisztérium felé.
Több termelő kitért annak szükségességére, hogy segíteni kellene az állattenyésztőket a törzskönyvezés költségeinek, terheinek viselésében, és támogatni kellene a tenyészállatok vásárlását, a tenyésztésben való megtartását. Sokkal jobban kellene ösztönözni a kisebb gazdaságok működését, a fiatal termelők kezdeti lépéseit, akik sajnos még semmilyen kezdőtőkével nem rendelkeznek.
Az ülésen több aktuális megállapítás mellett az is elhangzott, hogy össze kell hangolni a támogatások formáját más alapítványokkal, a tartományi és köztársasági alapokkal is, hogy még hatékonyabbá váljon a támogatási rendszer. Vannak ugyanis olyan területek, támogatási irányok, amelyek igényelhetők például a Prosperitati által meghirdetett pályázatokon, és fölöslegessé válna előirányozni a községi támogatási formákban, aminek révén lehetővé válna olyan ágazatok, területek segítése, amelyek nem szerepelnek máshol.
– Az idei évben a támogatási összegből megmaradt mintegy 2,5 millió dinár, amely természetesen nem vész el – tájékoztatta a jelenlevőket Szatmári Adrián önkormányzati reszortfelelős – hanem a jövő gazdasági év támogatási alapját hivatott megnövelni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben újabb támogatási formákat igényelnek az állattenyésztők, és azokra szabad utat kapunk a kormánytól is, akkor segítséget tudunk nyújtani még több igénylőnek.
Az ülés iránti nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy mindenképpen folytatni kell jövőre is ezt a gyakorlatot, hiszen a közös hang megtalálása, a közös érdekek mentén kialakított vélemények, ötletek megfogalmazása révén alakíthatják önmaguk sorsát is a községbeli mezőgazdasági termelők.
