Amint azt Sípos Hajnalka, a zentagunarasi helyi közösség titkára elmondta, az Újkenyérünnepet immár 21. alkalommal szervezték meg a faluban, így ez településük egyik legjelentősebb rendezvénye is egyben. Abból kifolyólag, hogy Zentagunaras főként mezőgazdasággal foglalkozó település, az itteni embereknek az egyik legfontosabb dolog, hogy a mezőgazdasági kultúrák, így a gabona is megfelelően teremjen. Ez biztosítja az egész évi kenyeret, és ezt ünneplik meg minden augusztusban. Ez a rendezvényük bővült ki az idén egy nemzetközi találkozóval. Az egyébként vándorrendezvény jellegű program forgatagába a falu szerb elnevezése révén kapcsolódtak be, ugyanis, ha a Novo Orahovo megnevezést lefordítjuk, akkor magyarul az Újdiós településnevet kapjuk. Így kerültek be ebbe a körbe, amit minden évben másik településen szerveznek meg.
A találkozót részvételével megtisztelte Fremond Árpád parlamenti képviselő, a topolyai községet többek között Szatmári Adrián polgármester és az önkormányzat tanácsának tagjai képviselték, de a színpadon bemutatkoztak a „Diós” települések polgármesterei is: Gál Lajos Gyenesdiás, Keserűné Nagy Margit Diósviszló, Spéth Géza Diósd, Kun Marcel Dióskál, Székely József Diósjenő, Szabó Antal Diószeg, és Gálffy Szilárd Diósförgepatony képviseletében.
– A templomból jövünk ide, ahol Baráth Gábor atya megáldotta az új búzából sült kenyeret, amely az élet táplálója, melyben benne foglaltatik az isteni gondviselés, a teremtő erő, a dolgos kezek munkája, az összefogás, az együttműködés ereje, az élet körforgása – mondta üdvözlő beszédében Fekecs József, Zentagunaras polgármestere, miután köszöntötte a vendégtelepülések polgármestereit és a közönséget. – A múlt tisztelete, létrehozott értékeink óvása, fejlesztése nagyon fontos nekünk. Hisszük, hogy ha megbecsüljük elődeink munkáját, őrizzük hagyományainkat, akkor teremthetünk mi magunk is újakat. Ma közösen örülünk annak, hogy a ránk zúduló veszedelmek, háborúk, történelmi korszakváltások, gazdasági világválság közepette megőriztük a hitünket, a tenni akarásunkat és a lelki erőnket. Nem szabad tehát elfelejtenünk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, hogyan váltunk Európa közepén kicsiny, de megmaradni képes nemzetté. Közhelynek tűnhet a közmondás, miszerint egységben az erő, de talán soha nem volt ennyire fontos a magyarság és közösségünk egységének megléte, mint manapság – fogalmazott.
Ezt követően Fremond Árpád parlamenti képviselő üdvözölte az ünnepség résztvevőit.
Gál Lajostól, Gyenesdiás polgármesterétől a „Diós” találkozók ötletadójától a kezdetekről kérdezősködtünk:
– A gyenesdiási Forrásvíz Természetbarát Egyesület 2007-ben elhatározta, hogy új hagyományt teremtve találkozóra hívja azokat a településeket, amelyek nevében megtalálható a dió szó. A civil szervezet és az önkormányzat szándékához először öt község és város: Diósd, Diósgyőr, Dióskál, Diósviszló és Diósjenő csatlakozott. Később, 2010-ben a találkozót Kárpát-medenceivé bővítették, a Felvidékről Diósförgepatony, a Délvidékről Zentagunaras (Újdiós), Erdélyből Bihardiószeg és a Kárpátaljáról Macsola (amelynek nevében ugyan nincs dió, de Gyenesdiás partnertelepülése) vállalta, hogy évről évre más helyszínen bemutatkozik. Gyenesdiás tavalyelőtt következett volna, de a pandémia miatt csak tavaly rendezhették meg a találkozót. Ezzel a rendezvénnyel is erősítjük a magyar–magyar barátságot és együttműködést – tudtuk meg a polgármester úrtól, aki annak idején jelképesen elgurította az első diót. – Mi, diósok szeretnénk hagyományainkat ápolni s megőrizni, a találkozókon pedig megjeleníteni tájegységeink kultúráját, amire nagy szükség van ahhoz, hogy igazi közösség épüljön, valamint az egyes vidékek gasztronómiai különlegességeit is megismerhetjük: a diós süteményektől egészen a diópálinkáig.
Az ünnepi műsorban helyet kaptak a sport, a művelődési műsorok és a hagyományos mesterségek. Reggel egy labdarúgó-emléktornával indult a nap, majd főzőversenyt szerveztek. A szentmise alkalmával megszentelték az új kenyeret, majd egy újdonságot is bevezettek, a diós sütemények versenyét, de volt kézimunka-kiállítás, kézművesvásár, valamint egy magyarországi szakács vendég, Serényi Zsolt, a Paprika TV "tetovált szakácsa". Ő egy úgynevezett „gasztro stand up” műsort mutatott be, vagyis Vajtó Lászlóval élőben készítettek ételeket. Délután a vendég települések mutatkoztak be a saját műsorukkal. Kiosztották a jubiláló önkéntes véradók elismeréseit, amit a polgármesterek záróbeszéde követett. Értékelték az egész napos programot és kiderült, hogy a következő találkozó házigazdája jövőre a szlovákiai Diósförgepatony lesz. A vendégeket üdvözölte Ótott Róbert, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes, kiemelve a mezőgazdasággal foglalkozó települések, az ott élő emberek megfeszített munkájának jelentőségét, megköszönve nekik azt, hogy ilyen nehéz körülmények között is kitartanak a termelés mellett. Az este során fellépett a Fokos zenekar és a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ tagjai. A rendezvény hagyományosan utcabállal zárult, amelyen a Szomszéd fiúk zenekar lépett fel.
