Topolya és környéke vitathatatlanul nagy hírnévre tett szert a környezeti problémákat illetően. Állandó jelleggel érzékelhető bűz, légszennyezés, a Krivaja patak vizének felismerhetetlenné tétele, időszakos halpusztulások… Mind-mind arra utalnak, hogy a természet nem tud mit kezdeni a felelőtlen „gazdálkodással”. A helyzeten többen próbálnak javítani. Az utóbbi időben sokat hallani Đuro Vavrošról, a krivajai Hrast-Tölgy Környezetvédő Egyesület elnökéről, akit a mezőgazdasággal foglalkozó Krivaja Kft. perelt be a vállalat hírnevének és hitelképességének rombolása miatt.
Vavrošt telefonon sikerült elérnünk. Elmondása szerint az ügy 2013-ban kezdődött, amikor elültették az első fasort, 1200 facsemetét, amit egy hónap után kiszántottak. Ezt követően úgy döntöttek, hogy egy újabb sor fát ültetnek, mivel a szántóföld és a házak között nincs harminc méter, és a port, valamint permetezések alkalmával a vegyszereket a szél a házak felé viszi. Vavroš elmondta, hogy az ezzel kapcsolatos megbeszélésen jelen volt a községi környezetvédelmi felügyelő, valamint a Krivaja Kft. kertésze, és mindenki beleegyezett a fasor telepítésébe. Ez a telepítés nyolc hónapig állt, majd ezt követően ezt is kiszántották. Vavroš ezután több médiában is beszélt az esetről, ami miatt a Krivaja cég feljelentést tett ellene. A tárgyalásra február elsején kerül sor Szabadkán, és Vavroš védőügyvédje Sreten Đorđević lesz, aki járatos az ökológiai perekben, és felajánlotta, hogy ingyenesen védi. Hozzátesszük, hogy az interneten egy aláírásgyűjtést is szerveznek Pravda za Đuru Vavroša címmel, amelyet eddig több mint hatszázan írtak alá. Az ügyről még annyit mondott a környezetvédő, hogy a Krivaja Kft. elismerte a hibáját, és azt ígérték, kárpótlásként a rendelkezésükre bocsát ugyanannyi fát, de eddig csak kétszázat adott oda, amit ők el is ültettek a faluban.
Az üggyel kapcsolatban felkerestük a Krivaja Kft.-t is. Harmati Istvántól, a cég igazgatójától megtudtuk, hogy Vavroš 2014 őszén jelentette fel a céget. Nyilatkozatában hangsúlyozta „Vavroš úr megtette a maga állampolgári kötelességét, amikor úgy érezte valamilyen jogtalanság történt, és indított is egy följelentést. Ez a procedúra akkor beindult, és a megfelelő rendőri szervek meg is jelentek a cégnél, tehát megindult egy jogi procedúra abban a tekintetben, hogy mi fát szántottunk ki esetleg valamilyen területen. Viszont ezt követően nem hagyta a jogi szervekre az ügy további menetét, hanem különböző médiákban, különböző módon nyilatkozott a Krivaja Kft.-ről, úgyhogy semmilyen bizonyítéka nem volt arra vonatkozóan, hogy tényleg megvalósult volna ez a károkozás.” Harmatitól megtudtuk, hogy a szóban forgó terület állami föld, amit a cég 2007 óta művel. Birtokunkba került Vavroš 2014-es feljelentése is, amelyből kitűnik, hogy akkor ötszáz fa kiszántását panaszolja. Az igazgató arról is beszélt, hogy az ügyből minden illetékes szerv kivette a részét, foglalkozott vele a rendőrség, a környezetvédelmi felügyelő, a mezőőr és a cég is, hogy kiderüljenek a részletek, de nincsenek kézzel fogható bizonyítékok (például dokumentumok), amelyek igazolnák, hogy tényleg lett volna faültetés. A feljelentés mellé csatolt jegyzőkönyvben találkozhatunk az akkori mezőőr vallomásával, amelyben azt olvashatjuk, ha voltak is kiültetett facsemeték, akkor azok nem látszottak, nem voltak megjelölve, így nem beszélhetünk szándékos károkozásról. Ezt követően jelentette fel a cég Vavrošt, a cég hírnevének rombolása miatt. Itt jegyezzük meg, hogy a birtokunkba került egy ajándékozási szerződés fénymásolata is, amely azt bizonyítja, hogy a Krivaja Kft. kétszáz facsemetét ajándékozott a krivajai helyi közösségnek, még 2014-ben, de nem kártérítésként.
Az eset kapcsán tehát megállapíthatjuk, hogy valójában két ügyről van szó, két per fut egymás mellett, egymással szemben. Folytatás február elsején.
