A rendezvényre az eddigiektől eltérő helyszínen, a Művelődési Ház kiállítótermében került sor nagyszámú érdeklődő részvételével. Január lévén, mi is szerepelhetett volna terítéken, mint az őszi vetésű növények, elsősorban a búza és az árpa, a termesztésük témáját több szempontból is körbejárták az intézet szakemberei, valamint az újvidékről érkezett vendégek.
Az eddigiek során nem keletkeztek károk a vetésekben (Lakatos János felvétele)
Először Radomir Šuša, a Mezőgazdasági Szakszolgálat igazgatója szólalt fel. Rövid bevezetője után, amelyben sikeres évet kívánt a termelőknek, ismertette az őszi vetésűekre vonatkozó statisztikai adatokat. Mint mondta, egyre nehezebb jutnak hozzá a megfelelő információkhoz. Az utóbbi időben évente körülbelül 15 000 hektáron termesztettek szemes búzát. Ezt az idén sikerült túlszárnyalni, búzával a vállalatok és a magántermelők 15 353 hektárt, árpával pedig 2716 hektárt vetettek be. Utóbbi némi csökkenést mutat a többéves átlaghoz képest. Az időjárási körülmények kedveznek a búza fejlődésének, és az eddigiek során nem keletkeztek károk a vetésekben. Elmondta, hogy községünkben a Katarina nevű fajta a legelterjedtebb, mintegy 23 százalékos aránnyal, második és harmadik helyen a Simonida és az NS-40S fajta szerepel, az árpa esetében pedig a Nonius szinte egyeduralkodónak mondható a maga 56 százalékával.
Községünkben a Katarina nevű búzafajta a legelterjedtebb, mintegy 23 százalékos aránnyal, második és harmadik helyen a Simonida és az NS-40S fajta szerepel, az árpa esetében pedig a Nonius szinte egyeduralkodónak mondható
Šuša emellett beszélt a meteorológiai adatokról, amelyek kihatottak, illetve kihathatnak a növények fejlődésére. Ezt követően Mira Gašpar, a Vajdasági Növényvédelmi Előrejelző Szolgálat helyi munkatársa tartott beszámolót a vetések állapotáról, különös tekintettel a különböző rozsdagombákra és penészgombákra, hangsúlyozva a folyamatos megfigyelést és helyes vegyszerválasztást. Ugyanez képezte Barcsik Márta, a szakszolgálat munkatársa előadásának központi elemét, azzal, hogy ő az állati kártevőkkel, elsősorban a rovarokról, valamint a gyomnövényekről beszélt. Ezután Dragan Kljajić (szintén a szakszolgálat munkatársa) tartotta meg prezentációját, amelyben a talaj nitrogénkészletét ismertette különböző területekről származó minták alapján. A legtöbb adat arra utal, hogy a községben szinte mindenhol nagyobb a nitrogén mennyisége, mint átlagos években, hisz egyes helyeken akár 179 kilogrammot is mértek hektáronként, ami hetven kg-mal nagyobb az átlagnál. A legtöbb helyen ez a talaj felső rétegeiben található, éppen ezért még több csapadékra lenne szükség, amely a mélyebb rétegekbe is lemosná ezt az anyagot. Éppen ezért a szakember elmondása szerint a trágyázást elegendő ureával kezdeni. Végezetül Branko Gajičić, az Újvidéki Növénynemesítő Intézet szakembere tartott előadást, ő a fejtrágyázás fontosságára hívta fel a figyelmet, elmondva, hogy ennek során be kell tartani azt a sorrendet, amelyet a vetés során kialakítottunk, hogy a növények megközelítőleg azonos fejlődési stádiumban kapják meg a szükséges tápanyagokat, illetve kiemelte a talajmintavétel fontosságát.
A következő előadásra február elején kerül sor, minden valószínűség szerint ugyanezen a helyszínen. Ugyanitt megjegyezzük, hogy az intézet szakemberei örömmel fogadják a felkéréseket, hogy más településen is megtarthassák szakelőadásaikat.
