Topolyán a hétvégén több művelődési rendezvényt tartottak a nemzeti emléknap jegyében.
Az óbecsei Fokos és a topolyai Csalóka zenekar megzenésített verseket adott elő (Herceg Elizabetta felvétele)
Kiállítás nyílt, könyvbemutató is volt, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság a Topolyai Múzeumban ismertette Az identitás megnyilvánulási formái a 21. század kezdetén című konferenciakötetet, és vasárnap este a moziteremben szinte telt ház előtt bemutatták az Egy szó, egy érzelem című verses-zenés műsort.A topolyai Művelődési Ház és a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ közös szervezésében sorra kerülő est kezdetén Szabó Annamária előadásában felcsendült a himnusz, majd Csípe Tímea, a Művelődési Ház igazgatónője köszöntötte a szép számú közönséget, és megemlékezett a magyar nemzeti imádság keletkezésének történetéről. A szabadság és a szerelem témája köré fűzött, Szerda László által megzenésített Petőfi Sándor- és Nagy László-verseket az óbecsei Fokos és a topolyai Csalóka zenekar, valamint Kisimre Szerda Anna, Magyar Réka, Sörfőző Szügyi Judit, Szabó Annamária, Szerda Ákos és Szerda Árpád értő, magas színvonalú tolmácsolásában hallhattuk, Péter Lea pedig a szavalataival színesítette az előadást. A műsor egyben CD-bemutató is volt, hiszen nemrégiben látott napvilágot a műsort tartalmazó hanghordozó.
A topolyai közönség vastapssal köszöntötte a színvonalas produkciót.
KÖNYVJEGYEK A FALAKON
Boros György és Zsáki István a megnyitón (Benedek Miklós felvétele)
A magyar kultúra napja alkalmából szervezett topolyai rendezvénysorozat pénteken este nemzetközi ex libris-kiállítással kezdődött, amelynek a helyszíne a község múzeumának földszintjén található Art Gallery volt. A megnyitón Zsáki István, a helybeli művésztelep vezetője elmondta, hogy az ex librisek története valamikor a kódexek korában kezdődött, amikor egy-egy lánc is helyettesíthette, hisz mindkettő azt a célt szolgálta, hogy ne tudják jogtalanul eltulajdonítani a könyvet. Ma ismét divatba jött az ex librisek készítése, de ennek már nem gyakorlati céljai vannak. Zsáki pontos számadatokkal is szolgált: a kiállításon 69 művész 112 alkotása lett kiállítva, ebből tíz szerbiai alkotó, 14 pedig magyar. A kiállítók között van 12 más kontinensbeli alkotó is, ők Indiából, Egyiptomból, Argentínából és az Egyesült Államokból küldték el a műveiket. Az eredeti program szerint Ágoston Pribilla Valéria, Szabadka polgármesterének kulturális tanácsosa nyitotta volna meg a kiállítást, de egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni. Szavait Boros György grafikusművész tolmácsolta az egybegyűlteknek. Elmondta, hogy az ex libris az irodalom és a képzőművészek találkozásából született meg, és nőtt ki odáig, hogy mára egy-egy ex librisre úgy kell tekintenünk mint önálló, teljes értékű műalkotásra. A kiállításon szereplő alkotások a korábban Szabadkán megrendezett 1. Nemzetközi ex libris-kiállításra érkeztek, és az alkotóknak két lehetőségük volt: vagy szabad témában készítették el művüket, vagy az antik mitológiát gondolták újra. Ebben a versenyben a két díjazott a szerbiai Snežana Kezele és a szlovéniai Salamon Árpád. A kiállított művek több technikát vonultattak fel, láthattunk fa-, réz- és linóleummetszetet, számítógépes grafikákat, valamint mély- és magasnyomásos technikával készült alkotásokat.
