Kishegyesen negyvenöt százalékos a csökkenés
Akárcsak a tizenöt dél-szerbiai község, tíz észak- és közép-bácskai község is tiltakozó levelet küld a kormánynak a megszigorítások miatt, amelyek értelmében a köztársasági költségvetésből a gazdasági válság miatt a községek az eddigi juttatásoknak csak a töredékét kapják. A csökkenés községektől függően 25–45 százalékos, s ez esetenként a község alapvető szükségleteinek kielégítését is kérdésessé teheti.
A múlt hét végén Kishegyesen tartott megbeszélésükön az adai, csókai, kúlai, kishegyesi, magyarkanizsai, óbecsei, szenttamási, topolyai, törökkanizsai és verbászi községi pénzügyi osztályvezetők megbeszélésén úgy határoztak, hogy tiltakozó levéllel fordulnak a kormányhoz az eddigi és a bejelentések szerint az idén továbbra is várható szigorító intézkedések ellen. A leginkább az az elfogadhatatlan, hogy a megszigorítások nem egyformán érintenek minden önkormányzatot, az említett tíz község esetében a költségvetési kiesés 25–45 százalékos, s hogy a gond még nagyobb legyen, a legjobban rászoruló községek esetében a legnagyobb.
– Adataink alapján a tíz község közül Kishegyesen, Topolyán, Magyarkanizsán és Szenttamáson haladja meg a csökkenés a 40 százalékot. Úgy hallottuk, ezt annak alapján számították ki a minisztériumban, hogy tavaly a községek minden vonatkozásban mennyit kaptak, beleértve a fejlesztési és beruházási eszközöket is. Ezek a községek viszonylagos fejletlenségük miatt sok pályázaton vettek részt és nyertek is szép számban pályázatokat, de ha azután ezt ily módon veszik figyelembe, akkor valójában a jól pályázó, fejlődni akaró községek büntetése az ilyen intézkedés – hallottuk Baranyi Szilárd kishegyesi pénzügyi osztályvezetőtől, aki a tíz község osztályvezetőinek megbeszélését szervezte. Az osztályvezetőtől tudtuk meg azt is, hogy ennek értelmében napokon belül elkészül a községi költségvetés módosítása is, amely a jelek szerint mintegy 30 százalékkal csökken.
A pénzügyesek arra a megállapodásra jutottak, hogy közös levélben kérik a kormányt álláspontjainak felülvizsgálatára. Javasolják továbbá, hogy a községek ne csak céleszközként, hanem költségvetési eszközként használhassák az állami földek bérletéből befolyó bevételt, vagy a kormány vállalja át az iskolák és más községi intézmények anyagi kiadásait, a többi között a fűtőanyag beszerzését. Mint a megbeszélésen kiderült, az említett módszerekkel az észak- és közép-bácskai községek majd félmilliárd dinárral rövidültek meg, egészen pontosan 491 millióval kapnak az idén kevesebbet, mint tavaly. Meggyőződésük szerint ez a válság következményeinek mértéken felüli áthárítása a községekre.
