A múlt hónap második felében, július 19-én ejtették meg a kishegyesi község helyi közösségeiben a tanácsok tagjainak megválasztását, ami a szűkebb és a szélesebb közösség számára is azért maradt emlékezetes, mert a kérdés kapcsán csúcsosodott a két (egyébként hivatalosan koalícióban levő) politikai tömörülés, a Magyar Koalíció és a Demokrata Párt közötti ellentét.
A választásokat követően a múlt hét végén és a hét elején megalakultak a helyi közösségek tanácsai. Kishegyesen a helyi közösség tanácsának elnöke ifj. Juhász Bálint lett, Bácsfeketehegyen ismét Bojtos Bélát választották elnökké, Szeghegyen pedig Marko Rovčanint. Tudni kell azonban, hogy Szeghegyen nem történt meg egyelőre a hivatal átadása a régi és az új tisztségviselők között. A demokrata-párti eddigi többség ugyanis minden eddigi lépés esetében fellebbezett, és a válaszok nélkül nem ismerik el a választások tényét, és az új összetételű tanács tényét sem. Emiatt az új tanács ülését nem a régi tanács elnöke hívta össze, hanem a törvények és szabályok értelmében a legidősebb megválasztott képviselő, s ő is elnökölt az új elnök megválasztásáig. Szeghegy esetében azonban az újonan megalakult tanács azonnal le is tudta váltani a helyi közösség eddigi titkárát Milorad Pejovićot, és új titkárnak Milorad Sankovićot nevezte ki. A másik két helyi közösségben a titkárok megválasztására pályázatot kell kiírni.
Mivel a választásokat a képviselő-testület elnöke írta ki, megkérdeztük Pál Károly elnököt, mi a teendő a Szeghegyen kialakult helyzetben.
- Az a baj, hogy nem tudták megejteni a tisztségek hivatalos átadását, és az új tanács arra törekszik, hogy a törvényes lehetőségeket kihasználva szerezzen érvényt a tisztségváltásnak. A községnek ezt követően már nem sok hatásköre van, csak annyit tud javasolni, hogy a felek próbáljanak egyezségre jutni és a törvényes keretek között megoldani a gondokat. A község ez esetben nem is akar és nem is lehet döntőbíró—mondta Pál Károly.
A Demokrata Párt képviselői továbbra is a minisztériumokhoz benyújtott fellebbezéseik megválaszolására várnak, és ezektől teszik függővé lépéseiket. Ez akár indokolt is lehet, csak mint a választási bizottságban is hangsúlyozzák, a választásokkal kapcsolatos észrevételek és fellebbezések és azoknak megválaszolási ideje is lejárt, és az esetleges minisztériumi döntés nem hátráltathatja a megejtett választások eredményeinek érvényesítését. Még akkor sem, ha kiderül, hogy szabálytalan volt az egész, és mindent meg kell semmisíteni. Ez esetben ugyanis újabb szavazást kell tartani, de addig az új összetételű testületek működnek.
