Zsidai Erzsébet: Sokkal korábban kezdődött a fűtés, mint az előző években, de alapjában véve nem lepett meg a korai alacsony hőmérséklet. Vegyes fűtési rendszert alkalmazunk, ez azt jelenti, hogy többnyire árammal fűtünk, mert mindketten dolgozunk, de ha bejönnek az igazi téli napok, természetesen, mi is rásegítünk erre a fűtési módra. Ez utóbbi szempontból sincs különösebb gond, hisz a ház körül adódó fából és hulladékból teremtjük elő a többit.
Dudás Péter: Amióta nyugdíjas vagyok, mindig az volt nálunk a gyakorlat, hogy még tavasszal beszereztük a tűzrevalót. Ez a gyakorlatunk a mai napig megmaradt. Igaz, nehezebbé vált a dolog azzal, hogy a tavaszon szélütés ért, és nem kevés kiadást jelent a gyógyszer és a rehabilitáció. Ennek ellenére a legfontosabbakat bekészítettük, s bár korában kezdődött a fűtési idény, biztos vagyok benne, hogy elegendő szenet és fát készítettünk be.
Truzsinszki Imre: A tanyai élet körülményeit szoktam meg gyerekkorom óta, és ma is ezekhez tartom magam. A tanyán pedig mindig volt és nyilván mindig is lesz tüzelő. Édesapám és jómagam is sok fát ültettünk annak idején, elsősorban akácfákat, amelyek közül egyiket-másikat ki is lehetett vágni. Most is ez a helyzet: több olyan fa van, amelyet ki lehet vágni és ha hozzászámítom az egyéb, úgynevezett mezőgazdasági hulladékot, a szárat, a csutkát, nem lesz gond a fűtéssel.
Ljubiša Radovanović: Nagyon nem szeretem azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy a téli szolgálatot decemberben meglepte a hó és a jég. Decemberben és januárban ne legyen meglepetés a hó sem pedig a jég, és természetesen a hideg sem. A magam részéről mindig úgy készülök, hogy a fűtési szezon végén azonnal elkezdem a felkészülést, májusban, júniusban megveszem a tüzelőt, s azt hiszem, ilyen szempontból nem érhet meglepetés.
