A szőlőtermesztés kis területen is szép jövedelmet tud biztosítani – Melyek a legfontosabb uniós tapasztalatok? – A Vajdasági Szőlészek és Borászok VII. Találkozója
Bácsfeketehegyen
A több mint három évtizedes hagyománnyal rendelkező szüreti napokat követően a hét végén Bácsfeketehegyen megtartották a Vajdasági Szőlészek és Borászok VII. Találkozóját. A két rendezvényt korábban mindig egy napon tartották, ezúttal azonban a szervezők, a helybeli művelődési egyesület és a Gazdakör úgy döntöttek, hogy a borásztalálkozót egy héttel később szervezik meg.
A késő ősziesen hűvös, de csapadékmentes időben a bácsfeketehegyi strandon összesereglett szőlőtermesztőket és borászokat Orosz Kálmán, a bácsfeketehegyi Gazdakör elnöke köszöntötte, megnyitván a találkozót, amelynek keretében a termelők és szakemberek beszélgetést is szerveztek a Pipacs vendéglőben.
A szaktanácskozás bevezetőjében Bácsi Gábor, a Gazdakör vezetőségi tagja, községi gazdasági és mezőgazdasági osztályvezető emlékeztetett arra, hogy Bácsfeketehegyen nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek, a múlt század fordulóján több mint háromszáz hektár szőlőt tartottak nyilván a falu határában. Ez a szám sajnos nagyon jelentősen lecsökkent a múlt század közepén és második felében. Az utóbbi időben azonban ismét kezd terjedni a szőlő telepítése. Ez azért is fontos, mert ezen a vidéken a termelők többnyire kevés földterülettel rendelkeznek, a szőlő- és bortermelés viszont éppen olyan termelés, amely kis területen is szolid jövedelmet tud adni. A bevezetőt követő beszélgetésben az elsők között esett szó az idei termés minőségéről. A termelők egyöntetű megítélése szerint a hosszan tartó száraz időszak a mezőgazdasági kultúrák közül csak a szőlőtermesztésnek kedvezett, a szőlőfajták közül alig akad olyan, amelynek cukortartalma nem haladja meg a húsz százalékot. A magas hőmérsékletek miatt kórokozók sem tettek kárt a termésben. Ez utóbbi azonban nem volt egyformán érvényes minden vidékre. Bajsán például a korábbiakhoz képest sokkal többször kellett permetezni, mint korábban. A beszélgetésben részt vett dr. Apostol János egyetemi tanár, ismert magyarországi nemesítő és dr. Vörösbaranyi István akadémikus is. A magyarországi szakembert elsősorban afelől kérdezték, hogy mire kell elsősorban odafigyelni az európai csatlakozás előtti időszakban. A szakember szerint az egyik legfontosabb teendő, hogy kiválasszák a vidékre jellemző fajtákat és ezeket védjék. Dr. Vörösbaranyi arra figyelmeztetett, hogy a termelőknek, mivel kis parcellákkal rendelkeznek, valamilyen formában szerveződniük kell, hogy a bort vagy akár a szőlőt is ne kelljen áron alul eladniuk.
A találkozó részét képezte a művelődési egyesület tánccsoportjainak bemutatkozása, valamint a főzőverseny, ahol a csapatok ezúttal báránypörkölt főzésében versenyeztek.
