Szerbiában megnövekedett az őszi kalászosokkal bevetett területek nagysága. Az előzetes becslések szerint mintegy 800 ezer hektáron vetettek el idén búzát, illetve árpát. A korábbi években a kalászosok általában valamivel több, mint 600 ezer hektárt foglaltak el. Jelentős növekedésről beszélhetünk tehát.
Radomir Šuša, a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat munkatársa elmondta, hogy Topolya és Kishegyes község területén az utóbbi években átlagosan 15 ezer hektáron termesztettek őszi kalászosokat, és várhatóan ebben a régióban is enyhe növekedés tapasztalható idén. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy még mindig messze vagyunk attól a 24 ezer hektártól, ami a két község őszi kalászos gabonafélékkel bevetett területeit jellemezte abban az időszakban, amikor még működött a topolyai malomipari vállalat, a Žitko. Véleménye szerint abban az időben talán kifizetődőbb volt a kalászosok termesztése, mint az utóbbi években. Emellett a malomipari vállalat a termelés megszervezésében is fontos szerepet játszott. Garantált volt a felvásárlás, az újratermelési anyagokat is szükség esetén megelőlegezték, egyéb módon is hitelezni tudták a termelést. Mindemellett egyéb tényezőkkel is magyarázható, hogy annak idején közel kétszer akkora területen termesztettek búzát és árpát a topolyai és a kishegyesi termelők. Šuša elmondta, hogy igencsak kitolódott a vetés időszaka ebben az évben, ami az időjárási körülmények mellett más tényezőknek is tulajdonítható. Még hét–tíz nappal ezelőtt is voltak olyanok, akik próbálkoztak búza vetésével. Jelen pillanatban egyébként a korábban elvetett búza és az árpa jól fejlett, a talaj felső rétegében ugyanis van elegendő nedvesség. Az utóbbi időszakban hullott ugyan némi csapadék, de a talaj mélyebb rétegeiből véleménye szerint átlagosan még mindig mintegy százliternyi csapadék hiányzik. A talaj felső rétegeiben azonban van most elég nedvesség, az árpa és a búza, valamint az olajrepce is szépen fejlődött. Utóbbi kultúra esetében a kívánatosnál, illetve optimálisnál is fejlettebbek a növények.
Az ukrajnai háború és a világpiaci mozgások is rányomják a bélyegüket a termesztés körülményeire, ugyanis noha a gabona felvásárlási ára is jelentősen megnőtt – mondhatjuk úgy, hogy megduplázódott –, az újratermelési anyagok is jóval drágábbak. A műtrágya ára például háromszorosa vagy négyszerese annak, amit az előző években tapasztalhattunk, így aztán az arányok is felbomlani látszottak. Talán ez az oka annak, hogy sok termelő nem szórt alaptrágyát az őszi vetés alá, ami hatással lehet majd a hozamokra. A szakember azonban arra is figyelmeztetett, hogy nem ajánlott vaktában műtrágyázni, érdemes elvégeztetni a talajelemzést minden parcellánál. Mint ismeretes, az önkormányzat finanszírozza a talaj termőképességének kivizsgálását, így az a termelők számára ingyenes.
Nyitókép: A korábban elvetett búza és az árpa jól fejlett ( Tóth Péter felvétele)
