Bácskossuthfalva legidősebb polgárát, Kardos Ilonát, Ilus nénit látogatta meg 100. születésnapja után egy nappal otthonában egy hatalmas csokor virággal, ajándékcsomaggal és tortával Papp László tanácselnök Bak Valéria és Fazekas Éva, a Vöröskereszt helyi aktivistái társaságában, akiket Ilus néni és lánya, Bencsik Mariska, férjével, Andrással vendégelt meg Topolyai úti otthonukban.A küldöttség tagjai a gratulációk után elbeszélgetettek Ilus nénivel, aki annyira izgatott volt a vendégség miatt, hogy egy falat sem tudott lecsúszni a torkán. Az immár 101. életévébe lépett ünnepelt 1922. február 6-án látta meg a napvilágot Kerényen (Kljajićevo), mivel akkor ott szolgáltak a szülei. Ilus néni hat testvérével az iskolába már Bácskossuthfalvára járt. A település legidősebb polgára mögött nélkülözésekkel teli gyermekkor, embert próbálóan munkás ifjúkor, rögös asszonykor, kisebb-nagyobb egészségügyi kihívások, családi tragédiák állnak. Ezek után az élettapasztalatok után ad mindannyiunknak, de mindenekelőtt szeretteinek jó példát, hogy hogyan érdemes és kell megélni méltósággal ezt a tiszteletre méltó születésnapot. Szellemileg frissen, huncutul csillogó szemekkel, célirányosan összeszedett beszéddel, utat mutatva gyermekeinek, Mariskának és Józsefnek, illetve a több mint tíz éve elhunyt Rozika lánya családjának, az unokáinak, tizenöt dédunokájának és kilenc ükunokájának. Ilus nénitől az iránt érdeklődtünk, hogy hogy érzi magát a hétvégi, kétnaposra sikerült ünnepség és a családi vendégsereg után.
– Én sem tudom, nem is tudok erre mit mondani. Vagyis hogy nem is akarom elhinni, hogy megértem a 100. születésnapomat. Az ünnepség nagyon jól elmúlt, a torták nagyon gyönyörűek és finomak vótak. Örültem nagyon. A hangulat vidám vót. Táncoltam is, ahogy bírtam. Már régen táncoltam, nagyon hijányzott, most meg fáj a lábom – mondta nevetve Ilus néni, aki azt is hozzátette, hogy korábban sohasem járt magas sarkú cipőben, de eszében sem lett volna olyanban táncolni. Az ünnepségen nagyon jól érezte magát, és jól kifáradt, alig győzte kipihenni a kedves fáradalmakat. A család legidősebb tagját féltőn óvó hozzátartozóktól, Ilus néni vejétől és lányától megtudtuk, hogy a hétvégi ünnepségen a szűk család összesen 40 tagja vett részt, de így is két napra kellett szétosztani a vendégsereget. Kiderült az is, hogy a családban korábban – tudomásuk szerint – senki sem érte meg ezt a tiszteletre méltó kort. Aztán a takaros otthon konyhájában a vendégekkel felidézték a falu múltjának, ifjúságuknak egyik-másik jelesebb eseményét, kibogozva a távoli közös családi kapcsolatokat. A fogadáson jelen levőktől megtudtuk azt is, hogy a településen él még hasonló korú lakos, Szalma Ferenc. Feri bácsi novemberben szintén a 100. életévét jegyzi. Ilus nénivel, a korát testileg-szellemileg meghazudtoló, kedves, fürge észjárású, szellemes idős asszonnyal készült interjúnkat a szombaton megjelenő számunk Hétvége mellékletében olvashatják.
