Habár Bácskossuthfalva 1786-os alapításával egyidős lehet a faluban zajló szervezett tűzoltás, hivatalos formában csupán 1876-tól jegyzik a működését. A 145. évforduló alkalmából könyv jelent meg Papp László helytörténész szerkesztésében, a bácskossuthfalvi Monográfia Helytörténeti Egyesület kiadásában.
– Falunk betelepítését követően a lakóházakat és a melléképületeket náddal, szalmával, gyakran kóróval fedték le, vagyis igencsak tűzveszélyes födémet alkalmaztak. A tüzekre nagyobb esélyt adtak a nyitott kéményekkel épült régi házak is, aminek ha kigyulladt a teteje, kis szellő kellett csak, hogy átterjedjen a szomszédos épületekre is. Emiatt is szinte biztos, hogy már a kezdetek óta működött szervezett tűzoltó-tömörülés a néhai Ómorovicán. Erről tesz bizonyságot az a faluban zajló tűzoltásról szóló, a 19. század első feléből származó első írásos bizonyíték is, ami leírja, hogy milyen készenlétben várták a „vészhelyzetet”. Vagyis hat felszerszámozott ló, illetve négy állat pihentetve várta a bevetést. A riasztásnak kétféle módja volt, az egyik, hogy a templomban félreverték a harangokat, illetve kürtökkel is jelezték a lángokat. Vagyis a kürtösök voltak azok, akik előbb megszólaltak, majd felszaladtak a templomba félreverni a haragokat. Ez utóbbiak már kifejtették a tűzoltó-egyesület hivatalos megalakulása előtt is a tevékenységüket – hallhattuk Papp Lászlótól, aki elmondta azt is, hogy a tűzesetekkel kapcsolatos első statisztikai kimutatások a 20. század elejéről származnak, és éppen az építkezési technológia, a padláson tárolt gabona, az udvarban felhalmozott szénakazlak miatt jelentősen több esetben kellett kivonulniuk a lánglovagoknak, mint manapság.
– A legemlékezetesebb, legnagyobb tüzek az üzemekben történtek, így az egyik ilyen esetet a 30-as években jegyezték fel a Novotni malomban. A mai Trgopromet helyén vendéglő állt, és a 22 óra körüli szokatlan világosságot adó lángokat a kocsmában tartózkodók vették észre. Az esetre nagyon gyorsan reagáltak a tűzoltók, akiknek ekkor még a községháza udvarában volt a laktanyájuk, a mai rendőrállomás helyén. Egy istállóban tartották a lovakat a községháza lovaival együtt – mesélte a helytörténész, aki elárulta azt is, hogy a falubeliek becses kincsként őrzik a régi, fából készült tűzoltó kocsikat, amelyek közül van, ami legalább 170 éves.
– A régi feljegyzések tanúsága szerint 1936-ban egy igen népes tűzoltóversenyt és zászlószentelést tartottak. Különleges zászló volt ez, amit kézzel hímzett és varrt ki selyemszálakkal az akkor 28 éves Saffer Vera. Az az érdekessége, hogy szerepel az akkori állam címere is a zászlón, illetve egy alapítási dátum. Mi viszont a 145 évvel ezelőtti, hivatalosan is bejegyzett dátumtól jegyezzük a szervezett tűzoltó-egyesület kezdetét, hiszen ebből az évből maradt fenn alapszabályzata is a testületnek – ismertette Papp László.
A kötet tipográfiai előkészületeit elvégző helytörténész, Besnyi Károly hozzátette, hogy valaha a tűzoltóság működésének szerves része volt a tűzoltózenekar is. Egyidőben nem volt saját zenekaruk a bácskossuthfalvi lánglovagoknak, szerződtették a muzsikusokat, de aztán alapítottak a saját tagjaik közül egyet. Természetesen ezek a zenészek nemcsak a tűzoltó-egyesület keretében muzsikáltak, hanem más zenekarokban, bálokban, felvonulások alkalmával is zenéltek.
– Rövid idő alatt varázsoltak parázs hangulatot, általában 7-8 tagot számlált a rezesbanda, dobossal kiegészülve. Volt olyan alkalom is, ahol 42-en is összegyűltek – mesélte Besnyi Károly.
Papp László a lánglovagok létszámáról is mondott néhány szót.
– Valahogy a lakosság is tisztelettel viseltetett, viseltetik a tűzoltók iránt, ezért kiemelt és elismert feladatkörnek számít ma is. Vannak „tűzoltó-dinasztiák” falunkban, ahol elődről utódra száll a testületi munkálkodás, így többek között a Gracza, a Gaál, a Mészáros, a Bézi, a Nagy család is elmondhatja magáról ezt. A falubeli tűzoltók rendkívül sikeresek a számukra szervezett versenyeken, 1913-ban már feljegyeztek egy ezüst babérkoszorú helyezést, az utóbbi években pedig, miután 2003-ban megnyerték az országos bajnokságot, részt vehettek a kapfenbergi világkupán. Mint ahogy az ifjúsági csapat 2009-ben is ért el hasonló eredményt. Bácskossuthfalván szervezik az országosan egyedülálló Kapocs Kupa elnevezésű megmérettetésüket – tette hozzá a könyv szerkesztője, aki elárulta azt is, hogy reményeik szerint idén sikerül majd bemutatni az érdeklődőknek a múlt évben megjelent könyvet.
