Nekünk, magyaroknak, az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk Szent István ünnepe. A jeles nap jegyében tegnap délelőtt a kishegyesi Kátai-tanyán felavatták Szögi Rudolf, szenttamási származású szobrász fából készült Szent István-szobrát. A szoborállítás Kátai Géza tanyatulajdonos ötlete volt, és a mostani alkotással négyre bővült a szoborparkban lévő faszobrok száma.
Az alkalmi ünnepséget a Kishegyesi Értéktár Egyesület szervezte, így az avatást dr. Szőke Anna, az egyesület elnöke nyitotta meg, és elsőként ő üdvözölte a vendégeket. Szőke elmondta, hogy Szent István királyunkra nagy felelősség hárult, mert le kellett számolnia a kalandozások korával, de emellett személyes tragédia is sújtotta, Imre herceg halála. Szent Istvánnak dönteni kellett, hogy betagosodjon-e a keresztény Európába, vagy visszahúzó erőkre hallgasson. Számos súlyos döntést kellett hoznia, de a magyarság neki köszönheti, hogy fennmaradt, fogalmazott.
A Szent István-szobrot Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke leplezték le. Pásztor István ünnepi beszédében kiemelte, hogy ritkák az ilyen pillanatok egy közéleti szereplő életében.
– Az idei év egy rendkívüli év, mert két nagyunkra emlékezve két köztéri szobrot avattunk. Az egyiket június negyedikén Szabadkán, Bíró Károly emlékének állítottuk, a másikat most, a Kátai-tanyán, Szent István királyunknak – mondta.
A pártelnök az is elmondta, hogy ritkán állítanak köztéri szobrot, mert egy szoborállítás kapcsán nagyon sok kérdés merül fel. De a szobornak épp az adja a misztikus súlyát, hogy nem annyi van belőle, mint az erdőben fa, fogalmazott Pásztor, majd megköszönte mindazoknak, akik tettek azért, hogy szobrot állítsanak Szent Istvánnak. A Kátai-tanya rengeteg embert és gyermeket vonz, akinek ez a szobor erősíteni fogja a szellemiségét és a nemzeti gyökereit. Hamarosan Szent Istvánra fogunk emlékezni, de ezek az emlékezések szobor nélkül zajlanak, mert Vajdaságban csak három szobra van nagy királyunknak, akinek azt köszönhetjük, hogy most itt vagyunk, mondta az elnök.
– Ha azokat a döntéseket, amiket meghozott, ezer évvel ezelőtt nem hozta volna meg, akkor ma mi, magyarként, nem állítanánk neki köztéri szobrot, nem volnánk itt. Szent István attól nagy, hogy megőrzött bennünket itt, a Kárpát-medence kellős közepén, identitásunkban és egzisztenciánkban. Ilyen vonatkozásban nem történt semmi az elmúlt ezer évben, folyamatosan ez a kihívás és a feladatunk: megőrizni magunkat identitásunkban magyarként, nyelvünkben, kultúránkban, értékrendünkben, a másokkal kialakított viszonyrendszerünkben és egzisztenciánkban. Ma is erről szól az aktuális politikai feladat, és ebben mindannyiunknak megvan a maga szerepe – fogalmazott Pásztor.
Ezer éve és ma is az a feladat, hogy közösséget építsünk, és a közösségből nemzet legyen, mondta ünnepi beszédében Hajnal Jenő.
– Európában számtalan nép eltűnt, a magyar pedig megmaradhatott. Valahol ez a Szent István-i elv az, amely össze tudta tartani ezt a népet és ma is itt lehetünk. Amikor megkaptam a szoboravatás meghívóját, akkor úgy éreztem, hogy elég titokzatos ez a meghívó, hiszen keveset tudtunk a szoborról. Gyermekkorom Szent István-szobrai jutottak eszembe, amik mind templomokban voltak. Hosszú évtizedeken át álltak a templomokban, és egyszer csak eljött az idő, amikor megindultak kifelé, ki a közösségi térbe – fogalmazott Hajnal, majd arról is szólt, hogy ezek a köztéri szobrok az élet részévé válnak.
A szoboravatás részeként ft. Brasnyó Ferenc esperes plébános megszentelte a szobrot, Orosz Attila, bácsfeketehegyi református lelkész és bácskai esperes pedig megáldotta. Az avatás ünnepélyességét növelte Hajvert Ákos versmondó szavalata és Micsik Béla népzenész tárogatón előadott dalai.
Az ünnepségen jelen volt számos közéleti és politikai szereplő, köztük Deli Andor, európai parlamenti képviselő, Juhász Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség végrehajtó bizottságának elnöke, Marko Lazić, Kishegyes község polgármestere és Sárközi István, Kishegyes község községi képviselő-testületének elnöke.