A nyári kánikula magas hőmérsékletei jelentős mértékben befolyásolják az állóvizek szintjét és minőségét. Az utóbbi hetekben a Topolyai-tó és a Moravicai-tó vízszintje is jelentősen visszahúzódott. Habár úgy érezzük, hogy az idei nyári kánikula rendkívüli, és szinte már kibírhatatlan volt, a vízállás azt mutatja, hogy az elmúlt években éltünk már meg szárazabb nyarat is – mondta el Sihelnik József természetvédelmi mérnök, az Arcus Környezetvédő Egyesület titkára.
– Természetes jelenség, hogy nyáron csökken a tavak vízszintje, különösen, ha még az locsolásra is szolgál. A Topolyai-tó esetében tavasszal, vagy a nyár első felében ez utóbbi annyira nem produkál drasztikus vízszintcsökkenést, mert a csapadék, illetve az akkor még jelentősebb vízhozamú, északi irányból torkolló Krivaj patak tölti a medret. Habár az utóbbi hetekben is hullott jelentős eső, de az nem napokra lebontva, hanem a kánikulát követően egyszerre esett, aztán ismét hirtelen meleg lett. És nem tudta pótolni a nagy felületnek köszönhető hatalmas kipárolgást. Reméljük, hogy az őszi csapadék mennyisége pótolja a vízszintet – tette hozzá a természetvédő, aki elmesélte azt is, hogy 2019-ben is hasonló vízállás alakult ki a nyári meleg miatt, 2012 pedig ennél jelentősen drasztikusabb volt, vízpadok alakultak ki a Betyár-völgyben.
– A technológiája alapján a tó vizéből történő locsolás meglátásom szerint nem szippant ki akkora mennyiségű vizet, hogy az veszélyeztetné a szintjét. Természetesen valamennyire befolyásolja, de amíg a kánikula nem köszöntött be, addig nem lehetett észlelni a víz szintjén. Ahogy ránk törtek a magas hőmérsékletek, úgy szinte napi szinten mérhető volt a vízszintcsökkenés. Egy hét alatt 20–25 centiméterrel is alacsonyabb lett a vízállás. A meleg gyakorlatilag egy láncreakciót indít el, a sekélyebb víz hőmérséklete emelkedésével a párolgás is könnyebb, aztán a mélyebb szinteken is átmelegszik. Minél kevesebb a víz a tóban, annál könnyebben melegszik, párolog – mondta Sihelnik József, aki rámutatott arra is, hogy a Büdös-tóból nem történik locsolás, mégis lecsökkent a víz szintje, és zöldé vált.
– A Topolyai-tó meglátásom szerint a kánikulához képest nagyon jó állapotban van, de még előttünk van az augusztus második fele, és a szeptember első fele, vagyis ha a következő egy hónapban ha nem hull jelentős csapadék, és marad a hőség, akkor még jobban lecsökkenhet a szintje. Ez a növényvilágra nézve különösebb veszéllyel nem jár, a madárvilágra a korábbi tapasztalataink szerint csodálatos hatással van. Olyan ritka fajok is érkeznek ilyenkor a környékre, amiket máskor nem tudtunk megfigyelni. A halgazdálkodásra nézve, a nemes halak esetében viszont súlyos következményekkel járhat. Az apró, kisebb, őshonos halak viszont hozzá vannak szokva az alacsony vízálláshoz, talán a csuka lehet rá érzékeny. Sajnos a tájidegen busa, törpeharcsa és az ezüstkárász is szintén ellenállóbb – mondta el Sihelnik.
Linder Zoltán, a Tó Környezetvédő és Sporthorgász Egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy a szabadkai DTD Észak-Bácska Kft. rendszeres mérései szerint a Topolyai-tó vízállása a hét elején 8 cm-re közelítette meg az úgynevezett minimumot, ha pedig eléri, a szabályok szerint tilos locsolásra használni a vizét.
– A tóban élő halak egyelőre jól tűrik a hőséget, csak elvétve és kevés helyen észleltek elpusztult egyedeket, és az sem biztos, hogy a hőség miatt történt. A víz minősége kifogástalan, de sajnos látványos a vizének az elpárolgása. Habár szerencsére nem éri el a 30 évvel ezelőtti drasztikus szintet, amikor csak a Krivaj egykori medrében csörgedezett. Ezekben a nyári hónapokban még inkább reménykedünk, hogy egyszer megvalósul egy 7 évvel ezelőtti terv, vagyis kiépül az Adorján–Csantavér–Nagyfény csatorna, és a kipárolgást, és a locsolás alkalmával elhasznált vízmennyiséget friss tiszai víz pótolhatja – nyilatkozta Linder, aki hozzátette még, hogy a tó jövőbeni fenntartása szempontjából elengedhetetlen lenne egy nádvágó gép beszerzése.
Bácskossuthfalván is aggódnak a települést a Krivajával összekötő akkumulációs tó vízállása miatt. Mészáros Attila, a Csuka Sporthorgász Egyesület egyik aktív tagja, lelkes sporthorgász elmondta, hogy a horgászhelyén évek óta méri a tó vízszintjét, és ezekben a napokban 42 cm-rel alacsonyabb a vízállás, mint múlt évben.
– A véleményem az, hogy nemcsak a víz szintjét kellene mérniük az illetékeseknek, hanem számításba kellene venni az iszaposodás vastagságát is, becsléseim szerint az utóbbi években kb. 25 cm-rel magasabb szintre húzódott a hordalék magassága. A tó közepén ebben a pillanatban megközelítőleg csupán 118 cm-es vízmélységgel számolhatunk az úgynevezett marhafarm után körülbelül – mondta el a sporthorgász, aki félti a tó halállományát, információi szerint a Krivaján már találtak méretes elpusztult példányokat.
– Az utóbbi években jelentős energiát fektetettek a tó fejlesztésébe, nádirtás zajlott, halasítás. Sajnos egy-egy szárazság, a víz oxigénhiányos állapota, az iszaposodás jelentős károkat okozhat a halállományban, a nád pedig nagyobb lendülettel foglal el nagy területeket, lecsökkentve a nagyobb, nemes halak életterét. Szerintem a tó oxigénhiányos állapotát a vizét locsolásra használó vállalatok közreműködésével, segítségével történő átfogó mederkotrással akár el is lehetne kerülni – tette hozzá Mészáros Attila, aki szerint az augusztusi kánikula hátrányos hatását egy hónap múlva lehet majd a halállományon észlelni.
