A Sóskopó a Tisza egyik ősi mederága, és még a Tisza egykori szabályozásának kezdetén elvesztette kapcsolatát a fő folyóággal. A terület évtizedek óta kedvelt kiránduló- és megfigyelőhelye a hazai és a külföldi madarászoknak, hiszen kora tavasztól késő őszig sokféle vízimadár vonul itt át, gyakran többezres vagy tízezres tömegekben.
A törökbecseiek ezt a természeti kincset igyekeznek is a javukra fordítani: népszerűsítik a helyet, fejlesztik az ökoturizmust, és adatbázist készítenek a hely élővilágáról. A község abba a kutatásba is bekapcsolódott, amelyet a határokon átívelő együttműködés keretében az újvidéki Természettudományi-matematikai Kar biológus és ökológus hallgatói végeztek az elmúlt napokban. A mintegy húsz egyetemista kutatásainak eredményeit majd egy Sóskopóról szóló monográfia foglalja össze. Andrea Rađelović például azért csatlakozott a csapathoz, mert öt éve kutatja a szitakötőket. Elmondása szerint húsz fajtát regisztráltak, egy közülük csak a szikes vidéken lelhető fel. Az itt megtalálható Thero-Salicornietea is egy speciális szikes közösség, amely a Pannon-síkság kiveszőben levő faja. Több jellegzetes itteni növényfaj is védett.
A héten zárult ökológiai tábor része annak a projektumnak, amelyet Törökbecse önkormányzata magyarországi településekkel közösen valósít meg. Milan Knežev koordinátor elmondása szerint a mindössze tizenegy éve védett státust élvező Sóskopó még mindig sok titkot rejt. A magyar partnerek azt a ma már szinte teljesen elfeledett réti mészkövet kutatják, amelyet olcsósága miatt a szerb–magyar határ menti régióban építőanyagként használták az Árpád-kortól egészen a ’70-es évekig. A projektum része a Sóskopó és környékének a kutatása, a terület növény- és állatvilágának a feltérképezése is. Hidrobiológusok a tó iszapjának az elemzésével a többi között arra is választ keresnek, hogy miért épp itt gyülekeznek ilyen nagy számban a madarak.
Az Elfelejtett kulturális és természeti örökségünk felfedezése a magyar–szerb határ menti régióban elnevezésű IPA-projektben Törökbecsén kívül a magyarországi Kiskunság Nemzeti Park és Csólyospálos önkormányzata vesz részt. A novemberben záruló projektum összértéke 272 ezer euró, ebből Törökbecsének 71 ezer euró jut. A kutatások alapján turistacsalogató tematikus útvonalakat is ki fognak alakítani.
