A ledincei Ezüst-tó már évek óta a helybeliek és az újvidékiek egyik kedvenc kirándulóhelye, néhány évvel ezelőtt nagy felháborodást váltott ki az a hír, hogy a tavat – biztonsági okokból – kiszárítják.
Vujić professzor bemutatja a projektumot, az animáció az Ezüsttót ábrázolja madárnézetből – öt év múlva.
A ledincei kőfejtőből az Alas Rakovac cég hordta el a követ, a vonatkozó törvény értelmében kötelesek elvégezni a bánya rekultivációját, azaz újrafásítását (30 ezer facsemetét ültetnek el), más célokra történő átépítését. A projektum – amelyet tegnap Slobodan Vujić, a belgrádi Földtani és Bányászati Kar professzora ismertetett – a Ledincei-tó körül egy idegenforgalmi oázis kiépítését irányozza elő, amelyet a Fruška Gora Nemzeti Park irányít majd. Vujić professzor elmondta, hogy a projektumot egy 18 tagú szakcsapat (geológusok, biológusok, hidrológiai és idegenforgalmi szakemberek, urbanisták stb.) dolgozta ki. A Fruška gora környékén 150 kilométeres körzetben nincs egy kőlelő hely sem, a ledincei bányából 1965 óta 23 és fél millió köbméter követ hordtak el. Ez az építőanyag kiváló utak, gátak és vasúti pályák építésére, a kőfejtés folyamata – önmagában – nem jelent veszélyt a környezetre nézve. Az újraélesztés után a tavon egy 500–1000 fürdőző befogadására alkalmas strandot építenek, lesznek sportpályák, éttermek stb. a tó északi részén lévő hegyoldalt viszont nem ültetik be fákkal, meghagyják sziklásnak, itt a hegymászók gyakorolhatnak. Az Ezüst-tavat – a közhiedelemmel ellentétben, amely forrásvizeket feltételez – felszíni vizek, azaz csapadékvíz táplálja, a környező 2,5 négyzetkilométeren hulló esővíz gyülemlik itt. A rekultiváció során a tó körül kiásnak egy árkot, amely összegyűjti az esővizet, és egy kis, mesterséges tóba vezeti azt. Ez lesz az ún. ülepítő tó, a víz innen – kristálytisztán – folyik majd az Ezüst-tóba. A munkálatok során összesen 2 millió köbméter követ és terméktelen földet hordanak majd el a tó környékéről, a környezetbarát motorokkal működő kamionok 15 percenként indulnak majd rakományukkal hétköznaponként, kizárólag a délelőtti órákban. Újságírói kérdésre válaszolva a projektumvezető professzor megmagyarázta, hogy a már meglévő, de évtizedek óta rozsdásodó drótfelvonó felújítása, földhordás céljából nem lenne kifizetődő vállalkozás, ugyanis öt év alatt nem térülnének meg a költségek. Ezenkívül az elmúlt évtizedekben használaton kívül lévő drótkötélpálya alatt számos családi ház épült, tehát közbiztonsági szempontból sem indokolt újraindításának ötlete.
Vujić professzor szerint a rekultivációs tervezet ékes bizonyítéka annak, hogy lehetséges egyeztetni a természeti kincsek kihasználását és a környezetvédelmet, azaz az egyik nem zárja ki a másikat. Így vélekedik Aleksandar Stojić, az Alas Rakovac igazgatóbizottságának tagja is, aki szerint kötelességünk visszaadni a természetnek azt, amit az évtizedes kiaknázás során kölcsön kértünk tőle!
A rekultivációs tervezetre az illetékes környezetvédelmi minisztérium nemrégiben rábólintott, ez azt jelenti, hogy legkésőbb fél év múlva – ha elvégzik a terepfelkészítési munkálatokat, amelyekhez az Ezüst-tó ideiglenes lecsapolása is hozzátartozik – megkezdődhet a főprojektum realizálása, és bő öt éven belül a tó készen áll majd a fürdőzők fogadására.
