A városi Távfűtő Művekben tegnap megtartott évzáró sajtótájékoztatón a közvállalat vezetői összegezték a mögöttünk lévő év ügyvitelét, és kijelentették, hogy a Toplana jövőre is veszteségesen fog működni.
Tervezett veszteség (Fotó: Dávid Csilla)
Az újvidéki Távfűtő Művek melegvíz-hálózatára 85471 fogyasztó háztartása, cége, üzeme stb. csatlakozik, a magánlakások és házak ennek a számnak a 69,3 százalékát képezik. Ezenkívül 26285 háztartásba csapból folyó meleg vizet juttatnak el, a városi rendszer 7 hőtelepe összesen 636 MW energia leadására képes. A legnagyobb ilyen hőtelep a Liman városrészeket szolgálja ki, 31 százalékát képezi a rendszernek, és az Elektrovojvodina épülete mögötti részen üzemel. A Távfűtő Művek szerelőmunkásai az idén belekezdtek 168 hőtovábbító állomás rekonstrukciójába, 10 melegvíztároló tartályt is felújítanak, folyamatban van a kaloriméterek távvezérlésű leolvasását lehetővé tevő rendszer kiépítése is. A legnagyobb idei beruházásuk a Szabadkai sugárút alatt húzódó, három, egyenként 45 cm átmérőjű csőből álló vezetékrendszer kiépítése volt, az új, 1300 méter hosszú csővezeték a Nyugati hőtelepről szállítja a meleg vizet a Dusan cár, és a Zombori utcák, valamint a Futaki út és a Szabadkai sugárút által határolt városrészben élő polgárok fűtőtesteibe. A Hadži Ruvim utca alatt két csőből álló rendszert építettek, a munkálatok összetettségét tekintve ez a projektum sem marad el sokkal az előzőtől. Az idén összesen 14459 méter hosszú, dupla és tripla csövű vezetékeket fektettek a földbe a város területén. Ez az utóbbi évek legkiemelkedőbb eredménye!
Elhangzott az is, hogy az idén az energiahordozók, azaz a földgáz beszerzésének költségei 78 százalékkal voltak jelen a közvállalat kiadásaiban, a dolgozók bérei 7 százalékot emésztenek fel, a többi pénzt karbantartásra és javításra költik. A fűtés most a háztartások számára 44,6 dinárba kerül négyzetméterenként.
Janko Čobrda igazgató elmondta, hogy a fűtés reális ára – vagyis az az ár, amely a közvállalatnak a város anyagi támogatása nélkül nulla állású mérleget biztosítana – 84 dinár körül mozog, úgyhogy még a januárban esedékes áremelés után sem érik majd el azt a szintet, hogy önállóan működhessenek. A megfizettetés is késik (a polgárok késnek számláik befizetésével), ezért a Toplana is a megbeszélt időpontnál átlagosan 7-8 nappal később fizet a Srbijagas gázszolgáltató vállalatnak a földgázért. A forgalmazó azonban megértéssel van helyzetük iránt, és a késés miatt nem méltatlankodnak. A 2009-es évre a Toplana 250 millió dinár szubvenciót kért a várostól a folyó költségekből (gázbeszerzés) eredő hiány fedezésére, ezt azonban – a város takarékoskodási politikája miatt – nem kapták meg, csupán 160 millióra jogosultak. Az újvidéki fűtési rendszer olyan, hogy nemigen lehetne áttérni a fűtőolajjal történő tüzelésre, úgy mint ahogy azt Belgrádban teszik. Az ilyen távfűtés a pillanatnyi gázár tekintetében mintegy 10 százalékos anyagi megtakarítást jelentene, a környezetvédelem tekintetében viszont sehogy sem lenne előnyös.
Jövőre – tehát – 61 dinárba kerül majd az újvidéki lakások négyzetméterenkénti felfűtése minden hónapban, ez nagyjából annyi, mint a fővárosban, pedig az ottani távfűtő művek sokkal jutányosabb áron jut hozzá az energiához.
