2024. december 22., vasárnap

Összetartozásunk jelképe az új kenyér

Kenyérszentelő ünnepséget tartottak Keviben

Keviben vasárnap ünnepélyesen megszentelték az új kenyeret. A rendezvény a hagyományokhoz híven a helyi Móra István Magyar Művelődési Egyesület székházától felvonulással kezdődött, majd a Kormányos Zoltán helyi plébános által bemutatott hálaadó szentmisével folytatódott a templomban, ahol megszentelték az új kenyeret. A Móra István-székházban ezután alkalmi kultúrműsorral és fogadással folytatódott az ünnepség, amelyen a házigazda és a környező települések művelődési egyesületei léptek fel.
A rendezvényen Perpauer Attilának, a Móra István Magyar Művelődési Egyesület elnökének üdvözlőszavait követően Sztantity Szebasztián, Zenta község tanácsának gazdasági ügyekért felelős tagja köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében rámutatott, hogy kiemelten fontos az ünnepnek a mai korhoz való kötődését megtalálni, mert csak így ünnepelhetjük meg teljességükben a jeles napokat. Majd emlékeztette a jelenlévőket, hogy a magyar nemzetnek ebben a hónapban két fontos ünnepe van, az egyik a kenyérszentelő, a másik az államalapítás napja. A kenyér szent ünnepségében az összetartozás értéke rejlik – hangsúlyozta a községi tanácstag. Hozzáfűzte, hogy ez az ünnep lényeges a család összetartozása szempontjából, emellett jelentős a nemzet összetartozás szempontjából is. Az új kenyér ünnepe kapcsán több olyan ünnepi megmozdulás van a Kárpát-medencében, amelyek a nemzeti összetartozás fontosságát emelik ki. Az államalapítás ünnepe, amit szintén augusztusban ünnepelünk, a kitartásunkról, az erőnkről és a megmaradásunkról szól – jegyezte meg a fiatal politikus.

Horváth Zsolt felvétele

Horváth Zsolt felvétele


– Ezer éve élünk ezen a területen, és akármennyire is gyötrelmes és nehéz volt, itt folytatjuk a szokásos életmódunkat, és megtartottuk magunkat ezen a tájon. Ha a fentieket a mostani korra szeretném vetíteni, akkor azt kell, hogy mondjam, az elmúlt időszakban több helyen látszik, hogy egy kicsit fogy az erő, hogy apad a kút, és az összetartozás is úgy gyengül, ahogyan sérül az út, ami összeköt minket. Ezen nincs mit szépíteni, mindannyian tapasztaljuk ezt – jegyezte meg, de egyben hozzáfűzte, hogy a fentiekből kiindulva az előttünk álló feladatokat is fel kell vázolni. Így új kutat kell ásni ahhoz, hogy megerősítsük magunkat, az összetartozást biztosító utat pedig fel kell újítani. Sztantity Szebasztián nem véletlenül használta jelképként a kutat és az utat, mivel a Zenta községhez tartozó faluban gondok adódtak a vízellátással, és a falut Tornyossal összekötő út is katasztrofális állapotban van. A községi tanácstag elmondta, hogy a zentai önkormányzat kidolgozta a tervdokumentációt az új kút fúrására, valamint megpályázta a kiépítést, és most a pályázati kiírás eredményére vár. A Kevit Tornyossal, illetve Zentával összekötő út kapcsán megjegyezte, hogy a községi önkormányzat tíz nappal ezelőtt keretegyezményt írt alá a Francia Fejlesztési Ügynökséggel (AFD), és az elmúlt hét végén átadták a tervdokumentációt. Így a 100 millió dináros keretből remélhetőleg hamarosan el is kezdik az út felújítását. – Meg kell újítanunk a kutat, hogy erőt adjunk a közösségnek a megmaradáshoz, és el kell kezdenünk az út felújítását, hogy megerősítsük az összetartozásunkat – hangsúlyozta beszéde végén Sztantity Szebasztián.
A rendezvény a Magyar Nemzeti Tanács, Zenta község önkormányzat és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásából valósult meg.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Horváth Zsolt felvétele