Folyton a drága fűtésre panaszkodunk, és valóban óriási összegeket adunk ki a gáz-villany és központi fűtés számláinkra, meg a tűzifa vásárlásra is. Fellélegezni sincs időnk, mert mire kinyögjük az egyik évi elmaradásunkat, addigra megint beköszönt a tél, és fűthetünk ismét. A zentai Bálint Árpád hűtés-fűtés tervező szakember azt mondja, létezik egy olyan energiatakarékos megoldás, mellyel negyedére csökkenthetjük fűtésszámlánkat. A berendezés, melyre szükségünk van, egy hőszivattyú.
Egy felvétel a berendezésről
• Mit kell erről a berendezésről tudni ?
– A hőszivattyú a megújuló energiát hasznosítani képes eszközök egyike. Az alacsony hőmérsékletű környezetből (levegőből, vízből vagy földből) hőt von el, és azt egy nagyobb hőmérsékleten teszi felhasználhatóvá – pl. egy épületben. A hőszivattyú tehát egy hőátalakító berendezés, mely bizonyos mértékben villamos energiával működik, de úgy, hogy a villamos energiával megnégyszereződik a fűtőenergiánk. Más szóval, a talajból vagy a levegőből elvont energia segítségével egy kw villamos energiából négy kw fűtőenergiát kapunk, tehát így sokkal olcsóbban lehet fűteni. A megtakarítás a zentai távfűtés jelenlegi árához viszonyítva 80 százalékos.
• A legtöbb házban, lakásban már van valamilyen kiépített fűtésrendszer. A lakosok gázzal, távfűtéssel, villanyárammal melegítenek. A már meglévő rendszerekre hogyan kapcsolható rá a hőszivattyú?
– A teendő annyi, hogy megszüntetjük a gáz vagy távfűtés rácsatlakozást, hozzákötjük a rendszerünkhöz a hőszivattyút és az teremti elő a meleg vizet. Tehát nem kell bántani a már korábban beépített radiátorokat, padló- vagy falfűtést, csak a jövőben a hőszivattyúnk lesz az a berendezés, mely felmelegíti számunkra a vizet, vagyis ez után sem a gázszolgáltatóhoz, sem a távfűtés szolgáltatóhoz nem lesz közünk. A hőszivattyúnk működtetéséhez villamos energiát használunk. Mivel a hőszivattyúnk egy kw villamos energiából négy kw fűtőenergiát csinál, olcsóbban fűtünk, mint korábban.
• Kertes házakban és lakótömbi lakásokban is alkalmazható?
– Igen. Kertes házakban víz-víz hőszivattyút, lakásoknál pedig levegő-víz hőszivattyút használhatunk. A víz-víz hőszivattyú úgy működik, hogy a ház kertjében fúrunk két kutat, az egyik kútból nyerjük a vizet, a másikba pedig a használat után visszajuttatjuk ugyanarra a mélysége, melyről elvettük. A kútból kiszivattyúzott vizet a berendezés lehűti, energiát vonva el ezzel, majd ez a víz a másik oldalon melegként jelenik meg, és ez megy be a fűtőrendszerünkbe. A levegő-víz hőszivattyú esetében a levegőt hűtjük le, és úgy készül a fűtéshez szükséges meleg víz. A háztömböknél nem kell minden lakást rákapcsolni, egyetlen lakásba is beszerelhető.
• Mekkora helyet foglal el egy hőszivattyú és hová szerelhető?
–Egy száz négyzetméteres ház esetében 50X50X30 cm-es berendezést alkalmazunk, melyet pincében, kamrában, akár fürdőszobában is elhelyezhetünk. A lényeg, hogy fagymentes helyen legyen.
• Hány fokos meleg vizet készít a berendezés?
– A leggazdaságosabb a 40 fokos víz, ez padló-és falfűtésnél használható. Szükség esetén 65 fokig melegíthető.
• Kell-e kombinálni más fűtési rendszerrel, vagy komfortos meleget biztosít a hőszivattyú maga is?
– Nem kell rásegíteni más fűtésrendszerekkel.
• Mely országokban elterjedt ez a fűtési módszer?
– Németországban, Svájcban nagyon sok háztartásban ezzel fűtenek. A megújuló energia hasznosítása miatt a német állam támogatást is ad azoknak, akik ezt a módszert választják. Magyarországon és Szerbiában még nincs hőszivattyú program, ezért nálunk nem igényelhető támogatás.
• Megközelítőleg mennyibe kerül egy hőszivattyú telepítéssel együtt?
– Egy száz négyzetméteres ház esetében kb. 2500–3000 euró. A lakásoknál is kb. ennyibe kerül, mert a levegő-víz hőszivattyú valamivel drágább, mint a kertes házaknál alkalmazható víz-víz hőszivattyú.
• Hány év alatt térül meg a berendezés ára, és meddig üzemelhet egy telepített hőszivattyú?
– A befektetés három év alatt megtérül. A szavatossági ideje átlagban húsz év – mondta a szakember.
