Gyetvai Lajos (1927) két mandátumban, 1959 és 1963, majd 1969 és 1973 között volt városelnök: – A jelenlegi helyzet ismeretében és a korábbi tapasztalatok alapján tanácsot és kritikát is adhatok. Véleményem szerint nem kell sokat foglalkozni a múlt hibáival, ha valaki polgármester lett, nem takarózhat az előző vezetés hibáival. A Tisza-vidék kulturális központja Zenta, sajnos azonban ennek nincs meg a kellő anyagi alapja, egyre kevesebbet képes a város erre a célra fordítani. De mint hallom, az utcák aszfaltozása is leállt, akkor viszont a járdákra kellene koncentrálni, amelyeken nap mint nap járunk, azzal, hogy minden lakost köteleznék a saját háza előtti járda helyrehozására. Zentán a miniszterek fehér hollónak számítanak. A községnek nincs meg a kapcsolata a gazdaság helyi hordozóival sem. Tudok olyan polgármesterről, aki öt évig sem járt egy meghatározó vállalatban sem. A polgármester ne engedje meg, hogy őt univerzális, mindentudó embernek tartsák, aki az élet minden területén okos döntéseket tud hozni. Ilyen ember nincs, és nem is szabad ennek a látszatát kelteni. Az egyes területekre ne baráti és pártalapon válogassa össze a tanácsadóit, szakemberek nélkül nem lehet irányítani.
Göblös József (1936) a város élén Gyetvai Lajost követte 1973-ban:
– Két évet voltam városelnök. A mai nap is azt vallom, hogy sikeres polgármester csak úgy lehet valaki, ha szakemberekből álló, hatékony, ütőképes csapattal rendelkezik, akikre munkája során támaszkodhat. A sikerességhez az ország legmagasabb szerveivel kell kapcsolatokat kiépíteni. A község érdekében nem a városházán kell ülni, rendszeresen, havonta vagy még gyakrabban fel kell keresni a minisztériumokat, titkárságokat, a személyes kapcsolatok útján sok mindent el lehet intézni. Mikor járt Zentán miniszter? Menni kell Belgrádba, és hívni kell a minisztereket Zentára. Most, amikor az állam a pillanatnyi gazdasági bajokat kihasználva elkezdi megnyirbálni a felépítményt, nagyon oda kell figyelni, hogy az eddig elért eredményeket, intézményrendszerünket fenn tudjuk tartani, mert sajnos be kell vallani, ez a mostani államvezetés sem kisebbségpárti. Sajnos a bíróságot már elvesztettük, nehogy megnyirbálják az oktatás- és egészségügyet is. Mindenkivel tárgyalni kell, a politikai ellenfeleket sem szabad mellőzni, a pártérdekek fölé kell tudni kerekedni a közösség javára. Menedzselni kell a várost, mert még kevesebb pénz várható az elkövetkező időszakban.
Miladin Lalić (1941) a háborús időszak kezdetén, 1989-től volt városelnök két és fél éven át: – A legfontosabb feladata az önkormányzatnak a polgárok szolgálata. Amúgy is nehezen élünk, a gazdasági válság minket sem kerül el, de legalább helyi szinten tegyen meg mindent a könnyebb életért, ne bosszankodjanak az emberek az állandó parkolási és egyéb gondok miatt. Ha kell, a városrendezési tervet úgy kell módosítani, hogy megleljük a lakosság számára elfogadható megoldást. Jó példaként említhetem az adminisztrációs ügyek intézésének a meggyorsítását. A hivatalos dokumentumokhoz hamar hozzá tudunk jutni. Ami nehezebben megoldható probléma, az a beruházók Zentára csalogatása. Jagodina követendő példáját említhetném, ott a polgármester a befektetőknek nem pénzért adja a telket, hanem meghatározott számú munkahelyet kér. Például egy hektár bérbeadását az ipari övezetben 20–30 helybeli polgár foglalkoztatásához köti. E módszerrel a város sokkal jobban jár, mint ha drága bérletet szedne a befektetőktől.
