Móra Ferenc születésének 130. évfordulójáról Csókán is megemlékeztek az író nevét viselő művelődési egyesület minap megtartott évi közgyűlésén. A Móra-székházban a közgyűlést kellemes meglepetés várta, Kis Tót Erika, az egyesület elnöke meghívta Csókára Vészits Andreát, Móra Ferenc dédunokáját. Az egyesületi tagok a vendéggel együtt nézték meg az Anziksz a búzamezőkért című, Móra életét bemutató dokumentumfilmet.
Csókai látogatását kihasználva a dédapjáról készített dokumentumfilmjéről és a Hannibál feltámasztása című Móra-regény kéziratának kalandos megkerüléséről beszélgettünk Vészits Andreával.
• Móra Ferenc dédunokájának életét mennyire befolyásolta a híres író előd?
– Nagyon sok szempontból meghatározta életemet az a tény, hogy Móra Ferenc volt a dédapám. Kiskoromtól kezdve nagyon sok Móra-mesét olvastak nekem, majd később én magam olvastam a Móra-történeteket. Ezek révén nagyon különleges és szoros kapcsolatban kerültem dédnagyapámmal, akit nem ismerhettem személyesen, mivel húsz évvel születésem előtt hunyt el. Minden művét végigolvastam és megpróbáltam minél többet megtudni róla, olyan dolgokat is felderítettem, amiről a család többi tagjának sem volt tudomása. Egész életemben kutattam munkásságát, és annak ellenére, hogy személyesen nem ismertem, én tudok róla legtöbbet a családban.
Írtam róla egy könyvet Apapa regénye címmel, ami tulajdonképpen az ő életregénye, abban sok minden benne van, amit ő megélt. Amikor pedig lehetőség nyílt rá, elkészítettem az Anziksz a búzamezőkről c. dokumentumfilmet, az csupa Móra Ferenc-írásból van összerakva. A filmre elég sokáig kellett várni, mivel nagyon nehéz volt rá pénzt szerezni. Végül a Magyar Történelmi Filmalapítvány segítségével tudtam megcsinálni. A film körüli teendőket (ily módon is takarékoskodva) gyakorlatilag mind magam végeztem, én írtam a forgatókönyvet és én voltam a rendező is. A munka minden perce öröm volt számomra. Szegedtől Kiskunfélegyházáig végigjártam mindazokat a helyeket, ahol dédapám életében megfordult. Fotók és egyéb dokumentumok segítségével megpróbáltam felderíteni mindent és mindenkit, ami és aki valamilyen formában kötődött életéhez. Végül is úgy érzem, egy olyan film készült, amit ő is szeretett volna – egy önvallomás Móra Ferencről, amelynek minden mondatata tőle származik. Én csak annyit tettem, hogy írásaiból és leveleiből összeállítottam. Akik látták, úgy vélik, hogy a film hiteles és aktuális, mert sok olyan dolgot mond, ami a mai embernek is segít, hogy tovább tudjon lépni.
• A Hannibál cenzúramentes feltámasztása sem volt kevésbé komoly vállalkozás...
– Annak idején, 1924-ben Supka Géza kérte Móra Ferencet, hogy ne aprózza el tehetségét, ne csak novellákat írjon, hanem vágjon bele a regényírásba. Ekkor Szegeden más bokros teendői mellett szinte lopva kezdett írni, de az a regény, amelynek az lett volna a címe, hogy Szerelmi levelező, tulajdonképpen soha sem készült el. Egy klasszika-filológusról szólt volna, aki miután nem tud megélni, szerelmi levelezőirodát nyit, mert rájön, hogy napjainkban sok a szerelem, de kevesen tudnak helyesen és szépen írni. Ahogyan dédapám fogalmazott, írta a művét, a regény nyúlt, nyúlt, és a közepén elszakadt. Ekkor lett belőle a Hannibál feltámasztása. Amikor megszületett a Hannibál, elküldte Budapestre, de a Világ akkori főszerkesztője, Feleky Géza elveszítette a kéziratot. Móra Ferenc nagyon tisztán írt, kéziratainak soha nem volt másolata. Akkor azt gondolta, kézirata megsemmisült, ezt nagyon sajnálta, mert kivételesen nagyon elégedett volt e munkájával és nagyon szerette. Abban a tudatban halt meg, hogy a Hannibál kézirata elveszett. Néhány hónappal halála után Feleky Géza költözés közben megtalálta a kéziratot, de akkor sem jelenhetett meg. Nem volt véletlen, hogy annak idején, 1924-ben is úgymond „elveszett” a mű, később, 1935-ben pedig a Horthy-rendszerre tett vitriolos megjegyzései miatt nem merték kiadni. Aztán rábízták a kéziratot Roóz Rezsőre, aki azt megőrizte, és amikor 1944-ben menekülnie kellett a nyilasok elől, akkor nemcsak a saját életét mentette, hanem a kéziratot is. A háború után, 1946-ban nagy örömmel adta át az utókornak a kéziratot, amely 1949-ben a Magyar Nemzetben folytatásokban meg is jelent. Mindenki azt gondolta, hogy minden jó, ha a vége jó! De akkor, hogy, hogy nem, a kézirat megint elveszett. Azt mondták, nem nagy baj, hiszen már folytatásokban megjelent a Magyar Nemzetben. Sok év elmúltával, 2004-ben, a dédpapa hagyatékában kutakodva váratlanul megtaláltam a Hannibál eredeti kéziratát. Hihetetlen és felkavaró élmény volt számomra. Majdnem ötven évig velünk volt a kézirat, amit még édesanyám sem sejtett, aki a Gondolat Könyvkiadónál a Móra-könyveket szerkesztette. A kézirat 1953-ban került édesapámhoz, sajnos már nem derülhet ki, hogyan.
• Milyen javításokat eszközölt a cenzor?
– Amikor belepillantottam a kéziratba, azonnal kiderült, mért is veszett el. Valaki a Magyar Nemzetnél alaposan megcenzúrázta, a művet több helyen átírta. Megszámoltam, több mint 200 javítás volt benne. A cenzor kivett mindent, ami a Szovjetunióra meg a proletárdiktatúrára vonatkozott, de még stilárisan is belejavítottak a dédapa szövegébe. Az első mondatban, amit persze kitöröltek, az állt, hogy „A feleségem apját egy nap behívták a CSK-ba és soha többet nem jött vissza”. A „Nem szeretem a továrisokat a csókolózásuk miatt” mondat sem maradhatott. Készítettünk egy hiteles változatot a kéziratból. A dolog pikantériája, hogy majdnem nyolcvan évig Magyarországon nem volt olyan rendszer, amelyben megjelenhetett volna cenzúra nélkül.
A kéziratból kiderült, Móra már 1924-ben nagyon is tisztában volt vele, milyen állapotok uralkodtak a Szovjetunióban. És hogy milyen is valójában az a proletárdiktatúra. Már akkor látta, hogy Európa két diktatúra közé fog kerülni. Amikor pedig már megszabadultunk a diktatúrától, akkor meg a pénz diktatúrája miatt alig tudtuk megjelentetni a cenzúrázatlan művet. Szerencsére a Hannibál feltámasztása Móra Ferenc születésének a 125. évfordulójára, 2004-ben napvilágot látott. Tudomásom szerint az interneten is az eredetire cserélték át a cenzúrázott változatot – idézte fel a Móra-regény kalandos történetét Vészits Andrea, aki jelenleg azon igyekszik, hogy elegendő pénzt gyűjtsön össze Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című regényének megfilmesítéséhez.
