Nagy Abonyi Péter és Boros Ervin zentai íjászok szeptember 11-e és 16-a között a Dél-Koreában megrendezett Hagyományos Íjászok Világfesztiválján jártak. A harmadik alkalommal megtartott rendezvényen 31 ország képviseltette magát a világ minden tájáról. Az íjászfesztivált megjárt fiatalokat élményeikről faggattuk.
– Honnan szereztetek tudomást a találkozóról?
– Februárban Törökbálinton egy versenyen a klubtagjaink találkoztak valakivel, aki évek óta képviseli Magyarországot ezen a rendezvényen – kezdte Péter a beszámolót. Tőle hallottunk róla először, és a rendezvény főszervezői is rajta keresztül találtak meg bennünket. Tekintettel arra, hogy Szerbiából korábban nem voltak résztvevők, meghívtak bennünket. Mivel túl későn értesültünk a rendezvényről, és nem volt időnk pénzt gyűjteni az elutazáshoz, a szervezők mindkettőnknek kifizették a repülőjegyét. Az elszállásolást és az étkezést egyébként is biztosították volna, de az útiköltség-térítéssel kivételezettek voltunk. Jövőre ilyen segítségre természetesen nem számíthatunk, de legalább van időnk támogatókat szerezni és pénzt gyűjteni.
Kik voltak a fesztivál résztvevői?
– Európából és Amerikából is érkeztek íjászok, de a legtöbben Ázsiából jöttek.
Milyen tapasztalatokkal jöttetek haza?
– Érdemes megtanulni angolul, a koreai konyha méltán nem világhírű, de félretéve a viccet, rengeteg élményben volt részünk. Nagyon sokat beszélgettünk, tapasztalatot cseréltünk, együtt buliztunk. Voltak elméleti előadások is az íjkészítésről, arról, hogy melyik nép milyen nyersanyagot használ. A második nap volt a verseny, melyenöt különböző ország (USA, Magyarország, Japán, Mongólia és Dél-Korea) céltábláira kellett lőni. Megállapítottuk, hogy a dél-koreaiak nagyon jól lőnek távolra, viszont közelre elég gyengén, a magyaroknál pedig fordított a helyzet. Minden nemzetnek megvan a maga stílusa, és nagyon nehéz eltérni a megszokottól. A tavalyi évben a magyarok taroltak, szinte mindent megnyertek, idén viszont a japánok diadalmaskodtak, nagyon felkészültek. A nem hivatalos csapatversenyt, a férfiak és a nők versenyét is ők nyerték – mondta Péter.
– Én arra jutottam – vette át a szót Ervin –, hogy az lenne a legjobb, ha a nap 24 órájában íjászkodhatnék. A fesztiválon rengeteg új dolgot ismertünk meg mind a versenyek terén, mind az íjak vagy vesszők terén. Érdekesnek találtuk a mongolok technikáját, a lövési hozzáállásukat, egyáltalán nem olyan célokra lőnek, mint amilyeneket mi megszoktunk. A koreaiak íjai is nagyon különlegesek. Negyed olyan nehezek, mint a mieink, de ugyanúgy néznek ki, a vastagságuk is megegyezik, és mégis sokkal erősebbek a mieinknél. A magyarok öltözete és bemutatója pazar volt. Egyébként minden nemzet hozta a maga kultúráját, népviseletét, és ahogyan azt bemutatták, hihetetlen volt.
Ti hogy szerepeltetek a versenyen?
– Ahhoz képest, hogy először jártunk a találkozón, és nem volt alkalmunk gyakorolni ezekre a célokra, egészen jók voltunk – vette vissza a szót Péter. 125 íjász közül Ervin holtversenyben 17. lett, én pedig a 73. voltam.
Találkoztatok-e különleges íjakkal?
– Mindenkinek a másik nemzet íja volt érdekes. Voltak igazi hagyományos íjak is. A mongolok íjai például úgy készülnek, mint több száz évvel ezelőtt: halenyvvel ragasztják össze, a marha szaruját használják, és teljes mértékben természetes anyagokból állítják össze őket. A peruiak íja is olyan, mint több száz évvel ezelőtt volt, a japán hagyományos íjak pedig hatalmasak, két méter hosszúak. A japánok egyébként egész különlegesen használják az eszközeiket, ők ezt harcművészetként élik meg. Mi egyszerű pusztai visszacsapó íjakkal lövünk. Ezek viselkedésükben megegyeznek, súlyukban pedig hasonlóak a régi hagyományos íjakhoz, viszont lényegesen olcsóbbak.
Megjelentek-e a fesztiválon kiemelkedően jó íjászok?
– Voltak olyanok, akik komoly eredményeket értek el világ- és hazai versenyeken, például Magyarországról is volt kilencszeres országos bajnok, voltak olyanok, akik íjjal vadásznak, mint a finnek, és voltak olyanok, akik az íjászatot életmódszerűen végzik, akárcsak a japánok és a koreaiak – mondta Péter.
A fiúktól megtudtuk, hogy szeptember 27-én, vasárnap a zentai Népkertben íjásztalálkozót tartanak. A versenyre nyolc órától lehet jelentkezni, a megmérettetés pedig tíztől lesz. A találkozón hivatalosan is egyesül a két zentai íjászklub, és a továbbiakban Arcus Zyntha néven szerepelnek.
