Mivel Zentán a községi költségvetésből finanszírozzák a Thurzó Lajos Közművelődési Központot, a sportszövetséget, a szociális védelmi központot, a vagyonjogi ügyészséget, a történelmi levéltárat, az idegenforgalmi szervezetet, a helyi közösségeket és a Stevan Sremac Alapítványt, így ezen intézmények dolgozóit a kormány mind közalkalmazottaknak veszi, és nem tesz különbséget közöttük és a közigazgatásban dolgozók között. Így a közigazgatás leépítésére vonatkozó törvényjavaslat rájuk is érvényes lehet.
Két héttel ezelőtt látott napvilágot az a hír, hogy legnagyobb leépítésre a zentai közigazgatás számíthat, ott ugyanis a munkások 43 százaléka munkaerő-felesleg. Akkor az is kiderült, hogy az illetékes minisztérium Zenta esetében olyan adattal számolt (305 személy), mely nemcsak a közalkalmazottak számát tartalmazta, hanem az óvoda foglalkoztatottjait is, valamint más intézményekben dolgozókat is, akiket szintén a költségvetésből fizetnek, de nem közalkalmazottak.
Jankovics Roland, a zentai közigazgatás vezetője tegnap a leépítési programmal kapcsolatban elmondta, hogy a mai napig nem derült ki, hány százalékos lesz Zentán a leépítés, és hogy ezt valójában csak akkor tudják pontosan meghatározni, ha elfogadják a törvényt.
– Azért nem tudom megmondani, hány százalékos lesz a létszámcsökkentés, mert a törvényjavaslatban nincsenek letisztázva a fogalmak, viszont, ha elfogadják a törvényt, akkor a Pénzügyminisztérium valószínűleg rendeleteket fog kiadni, melyekből egyértelműen kiderül, ki tartozik a leépítés kategóriájába. Addig minden csak találgatás. Annyi biztos, hogy a zentai közigazgatásban 104-en dolgoznak, a funkcionáriusokkal együtt 112-en. 185-en akkor vagyunk, ha a közigazgatás dolgozói közé számoljuk a közművelődési központ, a sportszövetség, a levéltár, a helyi közösségek stb. alkalmazottjait. A törvényjavaslatban egyébként látszik, hogy lesznek kedvezmények, de egyelőre nem tudjuk, ezek vonatkoznak-e majd ránk, vagy sem. Tudomásom szerint a kormány ahhoz is köti a létszámcsökkentést, hogy a transzfer eszközök, melyeket a községeknek átutalnak, hány százalékban vesznek részt az illető község összköltségvetésében. Amennyiben 20% alatt vesznek részt az összköltségvetésben, abban az esetben a létszámcsökkentés kötelezettsége kisebb lesz, mint egyébként lenne.
• Más községekben is van szociális védelmi központ, helyi közösség, sportszövetség, közművelődési központ, de azokat valószínűleg nem ilyen módon finanszírozzák, mint a zentaiakat, és így a leépítés sem érinti őket. Ezek szerint ez téves pénzügyi politika volt?
– Nem tudom, hogy Zenta ezt jól csinálta, vagy sem. Nem vagyok pénzügyi szakember, jogász vagyok. Annyi biztos, hogy vannak olyan községek, ahol pl. a helyi közösségek dolgozóit a helyi járulékból fizetik, a sportszövetségek saját finanszírozásúak és nem közvetlen költségvetési felhasználók. Persze más városokban is dotálják őket, de más módon, mint Zentán. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy pl. a Thurzó Lajos Közművelődési Központ esetében érthető a költségvetési finanszírozás, hiszen városunkban olyan magas szintű kultúrélet folyik, melynek megóvása és fenntartása pénzbe kerül. Ez a történelmi levéltárra ugyanúgy érvényes, hiszen az egy központi intézet itt, a Tisza mentén. A sportot úgyszintén féltem ettől a leépítéstől, hiszen Zentának gazdag sportélete van, és egy nyirbálás nagy károkat okozhat benne.
• Egy esetleges 43 százalékos leépítés mit vonna maga után?
– A 43 százalékos leépítés nem reális számokra épül, ezért nem tartom valószínűnek, hogy ez megtörténik. Ha téves adat alapján mégis rá leszünk kényszerítve egy ilyen mértékű csökkentésre, ki merem jelenteni, hogy az akár el is lehetetlenítheti a közigazgatás munkáját olyan széles perspektívában, ahogyan eddig végezte dolgát. Ha most rombolni kell, akkor nem értem, az állam a rendszerváltás óta miért szorgalmazta a közigazgatás folyamatos építését, fejlesztését. A zentai közigazgatás 2007-ben a legjobb elektronikus kommunikáció kifejlesztéséért díjat kapott, most meg azt akarják, hogy építsük le. Nem mondom, hogy nem kell egy bizonyos mértékű leépítést elvégezni, de az biztos, hogy nem 43 százalékosat. Ha mégis arra kényszerülünk, akkor azt arányosan kell elvégeznünk a közigazgatásban dolgozók és a fentebb említett intézmények dolgozói között, tehát akkor a Thurzó Lajosban, a levéltárban, a sportszövetségben, a helyi közösségekben, a szociális védelmi központban is lesznek elbocsátások. De ne szaladjunk a rúd elé, várjuk meg a törvényt, és utána beszéljünk a kötelezettségekről. Ezeknek a dolgozóknak jogaik is vannak, és még azt sem tudjuk, az elbocsátásra várók részesülnek-e majd végkielégítésben, munkaerő-feleslegként a foglalkoztatásügyi irodától meddig kapnak juttatást. Ezek mind nyitott kérdések.
• Mi történik, ha kevesebb embert bocsátanak el az előírtnál?
– Ha nem olyan arányban végezzük el a leépítést, amilyenre a törvény kötelez bennünket, abban az esetben olyan százalékban vonják meg tőlünk a pénzt, amilyenben nem tettük meg a leépítést. Tehát kevesebb pénzt kapunk transzfer eszközként, mint eddig. Én úgy tudom, ha véghezvisszük a kívánt leépítést, akkor viszont ugyanannyit kapunk, mint eddig. Vagyis, ezek szerint az államnak nem mindegy, hogy az így is, úgy is elkapott pénzünket mondjuk 100 vagy 150 ember fizetésére költjük. Szerintem ezzel még csak növeljük a korrupció lehetőségét, hiszen ugyanannyi pénz érkezik kevesebb emberre, és így könnyebb vele manipulálni – mondta a zentai közigazgatás vezetője.
Az üggyel kapcsolatban az illetékes minisztériumnál is érdeklődtünk, de azt a választ kaptuk, hogy ez idő tájt mindenki a leépítést előirányozó törvényjavaslat ügyében keresi őket, ezért kérdéseinkkel írásban forduljunk hozzájuk.
