A rendszerváltás után a zentai képviselő-testület 1992-ben olyan határozatot hozott, amelynek értelmében október 8-a helyett szeptember 11-e lesz a község ünnepe. Miért éppen ez a dátum lett kijelölve? Rónay István írta annak idején, hogy „Végre felvirradt a nap, a világtörténelmi nevezetességű zentai csata nagy napja...” Hosszú évtizedek után – igaz, igen szerény körülmények között – 1993-ban emlékeztek meg először szeptember 11-éről, a zentai csata évfordulójáról.
Több mint tíz esztendővel ezelőtt a helyi önkormányzat indítványára azt is elhatározták, hogy az évforduló alkalmából Zentán a Szent Teréz-kápolna előtti téren emléktemplomot építenek. Az elképzelést az illetékes egyházi vezetők is támogatták, illetve támogatják. A templom a zentai csata emlékére épül, s mint ilyen, bizonyos értelemben zarándokhely és ezzel egyidejűleg idegenforgalmi látványosság lesz. Az előzetes terv szerint a létesítmény építését a zentai csata 300. évfordulójára, 1997. szeptember 11-ére kellett volna befejezni. Sajnos nem így történt.
– Az építkezés már több mint tíz évvel ezelőtt elkezdődött. Eleinte igen nagy volt a lendület. Itthoni és külföldi barátaink is támogatták a terv kivitelezését. Az anyagi segítség azonban csak arra volt elegendő, hogy a falakat és a kupolát felépítsük. Az anyagi eszközök hiánya miatt aztán az építkezés közel tíz esztendeig szünetelt – mondta minapi beszélgetésünk alkalmával ft. Nagy József zentai főesperes-plébános.
• Jelenleg mi a helyzet?
– Most egy újabb lendületet kapott az építkezés, és reális az a lehetőség, hogy jövőre befejezzük a beruházást. Arról van szó ugyanis, hogy a Nagyberuházási Alaptól egy jelentősebb összeget kaptunk a munkálatok folytatására. Az építkezés elhúzódásával az a legnagyobb gond, hogy időközben jelentősen emelkedtek az árak, ami valójában azt jelenti, hogy a kapott összeggel szűken férünk bele a szükséges kiadások fedezésében. Szerencsére vannak más anyagi forrásaink is, így reméljük, hogy most már nem adódnak különösebb problémák. A létesítményben elkészült a padlófűtés, és sorolhatnám a padlólapozást, az ajtók és ablakok beállítását, a belső festést meg a belső tér világítását szintén. Jövőre pedig a torony felállítása is megtörténik. Amennyiben a fent említettek megvalósulnak, a beruházásnak még nincs vége, mert a belső berendezést illetően is komoly anyagi eszközökre lesz szükség. Éppen ezért továbbra is pályázunk a különböző alapítványoknál.
• Milyen díszek kerülnek a falakra?
– Nem sok, mivel itt nagyon kevés a falfelület. Voltaképpen a kupolák faszerkezete az igazi dísz. Huszonkét, egyenként majdnem egy négyzetméteres ablak van, amelyeken a magyar szentek vitrázs kivitelű képei lesznek. Elkészült már két nagy dombormű, amelyeket az oldalkupolákban állítunk fel: Szent Istvánról és Szent Lászlóról van szó. Elöl, a szentélyben lesz egy nagyméretű keresztfeszület, amely egészen a kupolába ér majd, szemben a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló festmény, jobb felől pedig Kis Szent Teréz családja (mert szüleit is boldoggá avatták) lesz látható. Azért Kis Szent Terézé, mert ő a védszentünk. Sokkal több dísz nem fér el. Meg kell még említenem, hogy egy idős néni készített nekünk egy nagyobb méretű gobelint, amelyet a kisgyerekek részére kialakított oldalhajóba teszünk. Ezenkívül terveink szerint a bejárati oszlopoknál lesz egy Szent Antal- és egy Szent József-szobor is. Megemlítendő, hogy a helyi önkormányzattól is kaptunk támogatást, amelyből a gyülekezőteret és az oldalajtókhoz vezető utakat tudjuk kikövezni. Így nagyon remélem, hogy jövőre – konkrét időpontot még nem megjelölve – felszenteljük a templomot – hallottuk ft. Nagy József zentai főesperes-plébánostól.
