Húszévvel ezelőtt a zentai Művelődési Ház egykori kiállítótermében mindössze két asztalsoron voltak kiállítva a Zentai Gazdakör által minden évben megrendezett Mikulásnapi Fesztivál kiállítási tárgyai. Ezzel szemben a hétvégén a Zentai Sportcsarnokban 155 kiállító portékáit tekinthették, illetve vásárolhatták meg mindazok, akik ellátogattak a rendezvényre. Emellett a 22. Nemzetközi Mikulásnapi Pálinkafesztivál 34 tagú bírálóbizottsága 7 országból 750 pálinkamintát osztályozott le, míg a Kulináris Fesztivál zsűrije 12 versenyző ételeit véleményezte.
Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a rendezvényük megszervezésével a kezdetek óta arra törekedtek, hogy a fiataloknak bemutassák azt az életvitelt, amit évszázadokon keresztül a gazdálkodók képviseltek, és aminek köszönhetően megmaradtak ezen a vidéken.
– Arra is rá szeretnénk mutatni, hogy mekkora értéke is van annak, amikor ellentétben az önkiszolgálóban történő bevásárlás egyoldalúságával, itt elbeszélgethetünk a termékek készítőivel, megkérdezhetjük tőlük, hogy miből is készültek a portékái, és megismerkedhetünk magával az emberrel – jegyezte meg a Gazdakör elnöke.
No de mit is tekinthettek, kóstolhattak meg a látogatók?
Mindenekelőtt finomabbnál-finomabb kézműves sajtokat, Szerémségből származó húsárút, édes és sós süteményeket, mézet és méztermékeket, biotermékeket, fűszereket, házi szappanokat, természetes anyagokból készült piperecikkeket, különböző ízvilágot képviselő önteteket, szörpöket, kézműves söröket, borokat, no meg jóféle tüzes vizet, vagyis pálinkákat, amelyek közül a legjobbakat arany-, ezüst- és bronzérmekkel, serlegekkel díjaztak.
Nagy Miklós, a vajdasági Szent Miklós Pálinkalovagrend vezetője, s a 22. Mikulásnapi Nemzetközi Pálinkafesztivál főszervezője elmondta, hogy az idei megmérettetésre 36 féle pálinka érkezett be, vagyis olyan ital, ami viselheti a pálinka elnevezést. Emellett 29 párlatot és 16 likőrt is beküldtek.
– A Romániából, Magyarországról, Szlovákiából és Szerbiából összeverbuvált 34 tagú bírálóbizottság feladata nem volt egyszerű – jegyezte meg a pálinkaverseny főszervezője, és hozzáfűzte, hogy az értékelést követően a pálinkaminták 28 százalékának ítéltek oda arany-, 26 százalékának ezüstérmet, a minták 22 százalékának pedig bronzérmet ítéltek. A pálinkák 24,6 százaléka nem kapott érmet – ecsetelte a főszervező.
A versenyen kihirdették a részt vevő országok legjobb pálinkafőzőjét is, így Magyarországról a szegedi Németh Józsefet, Szerbiából a zentai Bús Ákost, Romániából az érmihályfalusi (Valea Lui Mihai) Sütő Józsefet, Szlovákiából pedig a nádszegi (Trstice) Fitos Andrást díjazták.
A gyümölcspálinkák közül a legjobb őszibarack-pálinkát a szlovákiai Veszprémi Csaba, a legjobb birspálinkát a szegedi Németh József főzte. Az almapálinkák közül a zentai Barna Dániel, a kajszik közül az orosházai Benkő Lajos papramorgóját hírdette ki bajnoknak a bírálóbizottság. A törkölypálinkák kategóriájában a nádszegi Fitos András, a körtepálinkákéban pedig a zentai Bús Ákos aratta le a babérokat. a szegedi Németh Józsefnek a szőlőpálinkája is bekerült a bajnokok közé, míg az érlelt pálinkák mezőnyében a jászkiséri Szabó Sándor, a szilvapálinkákéban a debreceni Szabó Annamária italát hírdették ki bajnoknak. Bajnoki címet kapott Veszprémi Csaba cseresznyepálinkája, Németh József vilmospálinkája, a szentesi Papp Béla meggypálinkája és a jászkiséri Krizsai Sándor gyümölcspálinkája is.
Az idei Mikulásnapi Nemzetközi Pálinkafesztivál pálinkájának a szentesi Papp Béla meggypálinkáját hirdették ki.
Papp úr napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az Orosházi Gazdakörben 15–20 éve foglalkoznak pálinkafőzésssel és ezidő alatt komoly gyakorlatra tettek szert. A magyarországi pálinkafőző elárulta azt is, hogy a kiváló meggypálinka titka elsősorban az, hogy milyen meggyfajtából készül és milyen aromákat is tudnak belőle kihozni. A bajnok pálinkájának a kifőzéséhez ő érdi bőtermő meggyfajtát használt.
A rendezvénysorozaton 12 terméket jelöltek a helyi védjegy megszerzésére minősítést is átadtak, ami Ments András, a Vajdasági Termeltetési, Beszerzési és Értékesítési Társaság igazgatója szerint nagyon kevés.
–Nagyon nehéz meggyőzni a termelőket a termékeiknek védjeggyel való ellátásáról – jegyezte meg és elmondta, hogy a védjegy megszerzéséhez az kell, hogy tartományunkból származó nyersanyagból készüljön, és a hozzáadott értéknek meg kell haladnia az 51 százalékot. Ments szerint az alapvető gond az, hogy nagyon kevés nyersanyag lelhető fel a tartományunk területén. A fellendülőben lévő élelmiszergyártás mezőnyében az állati és növényi eredetű élelmiszerekről szóló törvényes rendelkezések, ezek gyártásához a termelőnek vállalkozást kell bejegyeztetnie, ami viszont nem kifizetődő a termelők túlnyomó részének.
– Hiába vannak gyönyörű és finom termékek, a rendeletek gátolják az egésznek a fejlődését – jegyezte meg a VaTeBET igazgatója.
Nyitókép: Gergely Árpád
