– A három évvel ezelőtt lefolytatott első licitáció alkalmával nagy területeket vettek bérbe a gazdák, de sokan nem fizettek érte – mondja. – Időközben a Mezőgazdasági Minisztérium felbontotta a szerződést mindazokkal, akik nem tudták vagy nem akarták kifizetni a föld utáni bérleti díjat. Voltak olyanok, akik továbbadták a bérelt földeket, kiadták másoknak művelésre, ami szabálytalan. A felmondott bérletek nyomán, a nyár folyamán két újabb licitációt tartottunk, hogy új, remélhetőleg fizetőképes bérlőket találjunk.
Az első licitáció alkalmával 340, majd a második fordulóban még 2500 hektárt vett ki 9-9 bérlő. Azon fáradozunk, hogy a még mindig parlagon maradt 900 hektár állami földre is találjunk bérlőt. Az új előírások értelmében a bérleti díjat egy évre előre, december 2-áig be kellett fizetniük a bérlőknek, sajnos többen máris késésben vannak a fizetéssel. Mivel 4. és 5. kategóriába tartozó, nehezen művelhető, kötött réti földekről van szó, a bérleti díjak is elég alacsonyak, hektáronként alig 3000 dinárt tesznek ki. Összesen mintegy 16 millió dinárra számítunk a bérleti díjakból, mint tudjuk, a bérlet 60 százaléka az államot illeti meg.
– Az egyik fő elfoglaltságom a bérlők, a zömében nagybirtokok tulajdonosainak a megkeresése – folytatja –, hogy elfogadható megoldást találjunk a bérleti díjak mielőbbi törlesztésére. Aki nem tud törleszteni az év végéig, írásban nyújtsa be javaslatát, hogy milyen ütemben képes fizetni. Nem szeretnénk kényszerítő lépésekhez folyamodni, amennyiben ugyanis aktivizálnánk a bérlők által aláírt váltókat a bérleti díj kényszerbehajtására, az automatikusan magával vonná a minisztériumban a bérleti szerződések felbontását. Ez nekünk se lenne jó, hiszen egy egész termelési év kiesik, mire újra bérbe tudjuk adni a földeket. Az állami földek utáni bevétel községre eső részéből felszerelést vásárolunk a mezőőrszolgálat részére, a pénz egy részét a mintegy 200 kilométert kitevő nyári úthálózat és az esővizes árkok karbantartására fordítjuk, feltöltjük a csatornákat, hogy az ideihez hasonló száraz években minél nagyobb területet lehessen öntözni – mondta többek között Dobó Sándor agronómus.
