Zentán a Tisza-parti Révész szobor közelében elterülő építkezési területen (mint ismeretes, a szlovén Mercator cég szerezte meg a telekhasználati jogot) immár harmadik hete folynak a feltáró munkálatok. A próbaásatásokat Szekeres Ágnes, a Szabadkai Múzeum és Nedeljko Zvonimir, a Községközi Műemlékvédő Intézet régésze irányítja.
Minden hasonló, beépítésre váró területen kötelezően el kell végezni a próbaásatásokat az esetleges leletek mentése, konzerválása és tartós megőrzés céljából, hiszen az évszázadok hordaléka rejti a történelmi múltunk bizonyító emlékeit.
– Eddig két kutatóárkot nyitottunk a területen – tájékoztat Szekeres Ágnes. – Mivel Zenta belterületén vagyunk, a város egyik legmagasabban fekvő pontján, sok érdekes dolog rejtőzhet a földben. Kilencven százalékban biztos vagyok benne, hogy fogunk leleteket találni. Ez a hely sok évszázada lakott volt, ha mást nem találunk, akkor a késő középkori, tehát a török-időbeli Zenta idejéből bukkanhatunk használati tárgyakra, különféle edényekre és eszközökre, az akkori épületromok maradványaira. Ezt támasztják alá az eddigi feltárások, bár még a felső 1.5-2 méteres réteg nagyon kevert, nagy az összevisszaság: épületmaradványok, edénydarabok és háziállatcsontok keverednek a törmelékben. Volt itt tollgyár is valamikor, amely leégett, így lebontott épületmaradványok is előbukkannak a bolygatott földben. Közben kerámiatárgyak maradványai is felszínre kerültek, olyan használati eszközök darabjai, amelyek a késő középkori ember mindennapos kellékei közé tartoztak. Van konyhai edénydarabtól kezdve cseréppipáig sok minden a török korból. Mivel egyelőre „csak” a bolygatott felszíni rétegben ásunk, még nem látszanak a középkori épületek alapjai, amelyek a török hódoltság idején pusztultak el. Nincs még tiszta képünk, nincsenek határozott objektumok körvonalai. Itt házak és pincék voltak valaha, és megtörténhet, hogy a mélyebb rétegek is már annyira meg vannak, bolygatva akkor nem kaphatunk világos képet a területről és nem lesz érdemes még mélyebbre lemenni.
Találtunk szép festet cserepeket, mosás és restaurálás után a múzeumba közszemlére kerülhetnek. A további vizsgálódásokra érdemesnek vélt leleteket, edény töredékeket egyelőre bezacskózzuk és később kerülnek feldolgozásra – mondta Ágnes a régész. A szakemberek mellett tíz fizikai munkás és egy technikus vallatja Zenta legmagasabb és miden bizonnyal a legrégebbi időktől lakott folyóparti terültét.
