Az idei tél eddig különösen meleg időjárást tartogatott, január derekán járunk, és a hőmérő még alig közelítette meg a nulla Celsius-fokot. A szántóföldi növények esetében a meleg és nyirkos időjárás felettébb kedvez a kórokozók szaporodásának, a mínusz fokok hiányában pedig nem gyérül a populáció, ezáltal sokkal több megbetegedés jelentkezik a növényeken. A kalászosok ebben az időszakban nyugalmi állapotban kellene hogy legyenek, ennek az állapotnak az eléréséhez szükség volna két-három hét lehűlésre. Mivel azonban eddig a megszokottnál melegebb időjárást tapasztalhattunk, például a korán elvetett árpák már túlfejlettek. Ezért ha ezt követően egy hosszan tartó hideg periódus következne, akkor sokkal érzékenyebben reagálnának, hiszen fejlettebb állapotban vannak, mint kellene hogy legyenek ilyenkor. Az árpák esetében már jelentkezett a hálózatos levélfoltosság és a lisztharmat nevű betegség is. Azon kártevőket, melyek áttelelnek, a több héten át tartó mínusz 10–15 Celsius-fok tudná megfelelően gyéríteni, ezt azonban az elmúlt években nemigen tapasztalhatták a termelők, ahogyan a szintén hatékony hótakarót sem.
Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az előttünk álló időszak még nem tartogathat téli időjárást. Az előrejelzések szerint január végén és februárban éjszakánként várhatóan fagypont alatti hőmérsékletek lehetnek. A tavalyi extrém száraz év után a gazdák bizakodva várják az idei év termésmennyiségét és -minőségét. Az ősz folyamán térségünkön nagyobb mennyiségű csapadék hullott, amelyre a kiszáradt talajnak már óriási szüksége volt, hiszen minden tartalék nedvességet felhasznált a kánikula során. A szakemberek szerint korai lenne még az idei évet illetően véleményt formálni, de roppant meghatározó lesz az elkövetkező néhány hónap hőmérséklete.
Nyitókép: Gulyás Réka felvétele
