2025. április 29., kedd

A zentai adományozókról és jótékonykodókról

Bemutatták Petar Terzić könyvét

Pénteken este a zentai Stevan Sremac Szerb Művelődési Központban bemutatták dipl. ing. Peter Terzić helytörténész Dobročinitelji, donatori, priložnici, ktitori grada Sente (Zenta város jótevői, adományozói és alapítói) címet viselő könyvét. A kötetet Milutin Ž. Pavlov irodalmár mutatta be.

Az est elején Predrag Popović, a Zentai Városi Könyvtár munkatársa beszélt a könyvről, illetve méltatta a szerzőt. Elmondta egyebek között, hogy amikor a közösség számára vitathatatlan értéket képviselő művelődési életben más társadalmi mechanizmusok csődöt mondtak, a mecénások gyakran a kulturális ellenállás egyéni bástyáit képviselték, segítve a közösség tagjait identitásuk és kreatív önkifejezésük megőrzésében. Pont ez a nemes, gyakran észrevétlen, ám társadalmilag és kulturálisan alapvető tevékenység képezi Terzić legújabb könyvének a témáját.

Ezt követően Milutin Ž. Pavlov, a könyv előszavának a szerzője beszélt a kiadványról. A nagykikindai irodalmár, irodalmi kritikus és drámaíró elmondta, hogy Petar Terzić legújabb könyvében felbecsülhetetlen értékű jótékonyságtörténeti krónika tárul fel az olvasók előtt, amely hűen tükrözi az alföldi nép emberségét, lelkületét.

– A feljegyzések sorai mögött ott állnak a gyermekek, a nélkülözés peremére sodródott nemzedékek, valamint a földek, amelyeket a fejük fölé emelt otthonokért, az írás-olvasás elsajátításáért és a hit gyakorlásáért adományoztak. Ezen archív kincsek hűen tükrözik nyitott szívük és tiszta szándékaik örök nyomát. Természetesen helyet kaptak benne azok az oklevelek is, amelyek hitelesen tanúsítják a nemes küldetésű mecénások tevékenységét – magyarázta Milutin Ž. Pavlov, és hozzáfűzte, hogy Petar Terzić munkája ugyanakkor rendkívül izgalmas, időrendbe szedett várostörténeti áttekintés is. Hangsúlyozta azt is, hogy Zenta a szerb és a magyar kulturális örökség szempontjából is kiemelkedő helyszín, és Terzić hiteles feljegyzéseiben testközelből mutatkozik meg a zentai szerbek, magyarok, zsidók és más közösségek gazdag, sokszínű együttélése.

Az est folyamán a szerző elmesélte, hogy 2015-ben kezdte el írni a könyvét, egyévnyi munka után azonban azon gondolkodott, hogy abbahagyja a könyv írását, mert attól félt, hogy valakit kihagy a kötetből, és az illető talán nem bocsátaná meg neki ezt a mulasztást, ezért leállt a kutatással. Ebben az időben beszélt Matija Bećković zentai származású szerb költővel, aki rábeszélte őt a folytatásra, ezért 2020-ban újrakezdte a könyve írását.

– Ez alatt a tíz év alatt helytörténészként alkalmam volt a különféle dokumentumokban elolvasni a jótevők nevét. Olyan emberekét, akik támogatták a közösséget, akik a gyerekeknek ruhát és cipőt vásároltak, és segítették a saját egyházukat is. Ezért úgy éreztem, nagyon szép és mindenekelőtt hasznos lenne a jövő nemzedékei számára egy olyan könyvet írni, amelyben minden jótékonykodó, adományozó, hozzájáruló és városi kegyúr neve megőrződik – mesélte a szerző, és hozzáfűzte, hogy ez a könyv írott emlékműként is szolgálna ezeknek az igazán érdemes embereknek.
Az irodalmi esten fellépett Megumi Teshima hegedűművésznő. 

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: A könyvbemutatóra sokan kíváncsiak voltak (Gergely József felvétele)