A II. Népzenei Találkozón 11 művelődési egyesület és csoport vett részt, a rendezvény célja a környékbeli csoportok népdalelőadásainak megismerése volt, valamint az együtt éneklés öröme, a barátkozás, a magyar népdalkincs bemutatása és megőrzése a zentai közönség körében. Vidám énekekkel és tánccal készült a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ Ispiláng énekcsoportja, az óbecsei Botra férfikórus, a csókai Csalogány asszonykórus, a gunarasi Rozmaring asszonykórus, az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vegyes kórusa és citerazenekara, a bogarasi Búzavirág Művelődési Egyesület, a csantavéri Mendicus tamburazenekar, a törökfalusi Százszorszép Művelődési Egyesület, a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület asszonykórusa és tamburazenekara, valamint a zentai Sarkantyú tamburazenekar és Pöndöly asszonykórus.
A zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ Ispiláng énekcsoportja (Fotó: Gergely Árpád)
Fodor Ildikó, a bogarasi Búzavirág Művelődési Egyesület tagja elmondta, hogy 2012-ben alakult az egyesületük asszonykórusa és citerazenekara, majd rá két évre a Pipacsok gyermek-citerazenekar, amelynek tagjai azóta már felnőttek.
A bogarasi Búzavirág Művelődési Egyesület (Fotó: Gergely Árpád)
– Elérték azt a kort, hogy külön is járnak fellépésekre, például idén részt vettek velünk közösen a Pipacsok a Durindón is. Nagyon büszkék vagyunk rájuk, mert Bogaras egy kis létszámú falu, és nagyon örülünk, hogy a fiatalok is foglalkoznak a népzenével, már nagyon hosszú évek óta. Az egyesületünk nagyjából 18 aktív tagot számlál, ami a falu létszámához viszonítva igen szép. Az első népviseleti ruhát öneröből vásároltuk meg, a többit pedig támogatásoknak köszönhetően. Pályázunk, amikor csak lehet, de sokat segített az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács is. A hangszereket a Csoóri Sándor Alapnak köszönhetően tudtuk megvásárolni. Bogarasnak egy rendezvénye van, azt szervezzük meg minden évben. Idén szeptemberre tervezzük a nyolcadik Kárpát-medencei Népzenei Találkozót. Igyekszünk jó kapcsolatot ápolni a környékbeli egyesületekkel, ezért sokat járunk vendégszerepelni, de Erdélyben, Horvátországban és Magyarországon is fellépünk. Ahová csak lehet, mindig elmegyünk, nagyon szeretjük a népzenét, és az ilyen eseményeken jól lehet ismerkedni, barátkozni – fogalmazott Fodor Ildikó.
A zentai Sarkantyú tamburazenekar (Fotó: Gergely Árpád)
Szerda András, az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Botra féfikórusának művészeti vezetője kiemelte, hogy a férfiak is szeretik a népzenét, valamint hozzátette, hogy a férfikórus 2011-ben alakult meg, és jelenleg 7–9 tagot számlál.
A résztvevők elismerő oklevélben részesültek (Fotó: Gergely Árpád)
– A célunk az, hogy ápoljuk a helyi énekes hagyományokat, amelyekből a környékünkön, hála Istennek, van bőven. Rengeteg a népdal, amit próbálunk minél hitelesebben előadni. A fellépés során mindig arra törekszünk, hogy olyan hangulatot teremtsünk, mint ahogy egykoron ezeknek a daloknak a hallatán érezték magukat az emberek, amikor ezek a divatjukat élték. Szerencsére sok együttes énekli a népdalokat, ennek köszönhetően fennmaradnak. A népzenei találkozón a környékbeli csoportok mindig összejönnek, meghallgatják egymás dalait, majd véleményt nyilvánítanak, és építő jellegű kritikával látják el egymást. Nekünk is többen elmondták, mi az, ami tetszett nekik, és mi az, ami nem, és mi is ugyanígy véleményt nyilvánítottunk. Egészséges viták alakulnak ki, de szerencsére mindig jóra fordul a vége. Becsén mi is minden évben szervezünk egy népdaltalálkozót Lefelé folyik a Tisza címmel, amelyre tavasszal kerül sor. A Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör néptánc- és nepzenei szakosztálya nagyon erős, van leánykórusunk, asszonykórusunk, ifjúsági és gyerekcsoportjaink is, valamint vagyunk mi, a férfikórus. Szerencsére azt mondhatom, hogy akad utánpótlásunk – mondta Szerda András művészeti vezető.
