Immár 14 éve, hogy Zentán meggyilkolták Momir Lazić ügyvédet. Ennyi év után is homály fedi, hogy ki és milyen indíttatással ölte/ölette meg 2007. február 1-jén az esti órákban zentai lakásában Momir Lazić ügyvédet. A hidegvérrel elkövetett gyilkosság és a tény, hogy a nyomozó szervek hosszú évek elmúltával sem találtak döntő bizonyítékot a tett elkövetőjének a kézre kerítésére, bizonyítja, hogy profi bérgyilkos végzett vele.
A holtpontra jutott nyomozás első éveiben még a rendőrség csak-csak adott ki nyilatkozatokat, hogy jó nyomon vannak, számos részletet kiderítettek, bár még hiányzik a perdöntő bizonyíték, amely alapján a feltételezett elkövetők ellen eljárást lehet indítani.
Idővel azután már feledésbe merült a 14 évvel ezelőtti ügyvédgyilkosság, bár az áldozat öccse, Goran Lazić a média segítségével többször is megpróbált nyomást gyakorolni a bűnüldöző szervekre, de ezek az elkeseredett próbálkozások nem hoztak eredményt. A gyilkos és felbujtója vagy felbujtói továbbra is büntetlenek maradtak. Az eset után szárnyra keltek olyan híresztelések, hogy az ügyvédgyilkosság szálai Koszovóba vezethetők vissza, amit arra alapoztak a „jól értesült források”, hogy Momir Lazić az ügyvédi praxisát megelőzően a zentai bíróság bírójaként több munkatársával rendszeresen járt Koszovóba segíteni az ott felgyülemlett megoldatlan perek, bírósági eljárások lefolytatásában. Ezekben az években bírói ténykedésével szerezhetett magának ellenségeket az akkor még Szerbia részét alkotó tartományban, és később az általa elítéltek közül állhatott rajta bosszút valaki.
A koszovói kapcsolat spekulációnak tűnhet, továbbra is rejtély, hogy ki végeztette ki több pisztolylövéssel közvetlen közelről a saját házában Momir Lazić ügyvédet. A gyilkosság helyszínén, az ekkor már elvált, egyedül élő ügyvéd házában sem dulakodásra, sem rablásra utaló jelek, nyomok nem voltak. A gyilkos nem erőszakkal hatolt be a szárazkapu-bejáraton, valaki beengedte, minden bizonnyal az ügyvéd. A tettes közvetlen közelről pisztollyal kétszer fejbe lőtte az ügyvédet, és nyom nélkül távozott. Momir Lazić holttestét a bejárónője fedezte fel, és értesítette a rendőrséget.
Az ügyben két alaposan gyanúsítható személy került a rendőrség látókörébe, lefolytatták a nyomozást, mind a két gyanúsított kapcsolatban állt az áldozattal, indítékuk (tisztázatlan pénzügyek) is volt a tett elkövetésére, a kihallgatásuk során pedig megbuktak a hazugságdetektoros vizsgálaton. A nyomozók befejezték a vizsgálatot, az ügy aktáit továbbították a Szabadkai Felső Ügyészségre, de az akkor regnáló ügyész, akit politikai döntéssel helyeztek Koszovóból Szabadkára, nem kezdeményezett bírósági eljárást egyik gyanúsítottal szemben sem. Állítólag hiányzott a perdöntő bizonyíték, a hazugságvizsgálat eredményei csak kiegészítő információként kezelhetők.
A rendőrség és az ügyészég is „megtett minden tőle telhetőt”, és ennyivel el van intézve egy köztiszteletben álló ismert ügyvéd likvidálása. A laikus ember szemében mindez nem más, mint a tehetetlenség beismerése. Ugyanúgy, ahogyan a hattagú horgosi Szalma család kivégzése ügyében sem jutott előre a nyomozás egy tapodtat sem. Zenta és a Tisza-vidék sajnos „bővelkedik” megoldatlan gyilkosságokban, az idősebbek még emlékeznek a zentai Buba-ügyre. Vera Vučković Buba zentai lakos 1984. december 24-én este tíz óra körül gyanús körülmények között tűnt el. Csupán fél évvel később egy szűkszavú rendőrségi közlemény tudatta, hogy 1985. június 16-án Zenta határában megtalálták a holttestét. A fiatal nőt a gyilkosa feldarabolta, a testrészeit pedig különböző helyen próbálta elrejteni. Több mint harminc év elmúltával gyakorlatilag esélytelen a Buba-ügy felderítése, és a jelekből ítélve félő, hogy ugyanerre a sorsa jut a Szalma család és az ügyvédgyilkosság esete is.