Nem volt kétséges, hogy a városi képviselő-testület hatalmi többsége megszavazza a városi tanács előterjesztését, és ezzel fölszámolja a Városépítési Igazgatóság, valamint az Urbanizam városrendezési és műemlékvédelmi közvállalatokat. Az is sejthető volt, hogy a téma kapcsán komoly csörtékre kerül sor az ellenzék és a hatalom között, ezek úgyszintén nem maradtak el.
Az igazgatóság fölszámolását azzal indokolta a felterjesztő, hogy a munkáját elemző bizottság megállapította, a közvállalatnak nincsen saját jövedelme, csupán szétosztja a pénzt a városi kasszából, zömmel a város alapította közvállalatok között, vagyis nem azt a célt szolgálja, amiért létrehozták. Az ellenzék ezt a megállapítást azzal cáfolta, hogy a Városépítési Igazgatóság már megalapításának első évében a versenypályázatok és közbeszerzések révén 40 millió dinárt takarított meg a városnak, nem is azért alapították, hogy nyereséget termeljen, így ezt most nem is lehet számon kérni rajta.
Az Urbanizam közvállalat fölszámolásának kezdeményezése még hatalmasabb vita után került elfogadásra. A városrendezési és műemlékvédelmi vállalat „bűne” a tetemes veszteség fölhalmozása meg a sok alkalmazott volt. Az ellenzék szerint viszont megbocsáthatatlan baklövés a fél évszázados múltú, korábban Városrendezési Intézetként működő közvállalat megszüntetése, hiszen rajta múlik a város urbánus és építészeti hagyatékának megőrzése, ugyanakkor szakemberek sora kerül utcára.
A fölszámolás kezdeményezői szerint nem maradnak munka nélkül az urbanisták, hanem átkerülnek a városi közigazgatáshoz, és ugyanazokat a feladatokat látják el, mint a megszűnő közvállalatban.
A városi képviselő-testület mindkét közvállalat fölszámolását megszavazta. Akárcsak a bezdáni vízgyár alapítói jogának átvételét, amivel a falu lemond a településfejlesztési hozzájárulásból kiépített vízgyárról, amely akár még 2-3 település biztonságos és színvonalas ellátását is biztosíthatná. A helyi közösség tanácsa átadta a Vodovod vállalatot a városnak, amely a közelmúltban az észszerűsítés örve alatt eltávolította a vízgyár hat dolgozójának egyikét, mondván, oda elegendő öt alkalmazott. Az alapító jogok átvételét követően a városi képviselő-testület létrehozta a Vodovod kommunális közvállalatot, ahová furcsa módon a mostani 5 munkás helyett nyolcra lesz szükség.
Az ülés viharos, egyszer az ülés ideiglenes megszakításába torkolló hangvétele mellett jellemző, hogy a tárgysorozati pontokat másfél-két óra alatt sikerült megszavazni, miközben az ellenzék által javasolt számos napirendi módosítás mindegyikét elütötték. Köztük Szladek László VMDK-s városi képviselő beadványait, egyebek között, hogy a bezdáni vízgyár sorsáról a korábbi határozatok értelmében helyi népszavazáson kell véleményt nyilvánítani (ezt a helyi közösség megkerülte), hogy fölül kell vizsgálni a közszférában alkalmazottak létszámát szabályozó rendeletet, különös tekintettel a nemrég elbocsátott falusi könyvtárosokra, az önkormányzati fordítószolgálat visszaállítására, ami ugyancsak az említett racionalizáció áldozatául esett. Ezek az indítványok viszont már a városi tanács ülésén elbuktak.
