Az elmúlt hónapban Németországban találkoztak a II. világháború végén Kerényről (Kljajićevo) elüldözött németek leszármazottjai és a falu mai lakosainak képviselői. A Kerényről internált Duna menti svábok Ettlingen Bruchhausen-i egyesületének 62. évi találkozójára meghívták Rade Čujićot, a kerényi helyi közösség tanácsának elnökét. A SOinfo.org jelentése szerint a találkozó kezdetén ellátogattak egy 6 méter magas, 8,5 tonnás emlékoszlophoz, amely az elüldözött svábok Kerényen töltött közel kétszázéves történelmét idézi meg. A kerényi faluvezetőt Helmut Schmidt egyesületvezető fogadta, és köszöntötte Kurt Mei, Ettlingen Bruchhausen polgármestere is.
Az összejövetelen Helmut Schmidt felidézte Krnjaja, a mai Kerény történelmét, amely 1765-ben 25 magyar és hét német család letelepítése nyomán vált faluvá. 1944-ben 6347 lakosa volt a településnek, ezek zömét a Vörös Hadsereg 1944. október 20-i bevonulását követően deportálták, majd a következő év márciusának végén a maradék 2325 lakost is internálták a gádori (Gakovo) és bácskörtési (Kruševlje) gyűjtőtáborokba, ahonnét kevesen jutottak vissza egykori hazájukba. Kiemelte, hogy Rade Čujić látogatása új lapot nyitott a mai és az egykori Kerény lakosainak leszármazottai viszonyában.
A kerényi tanácselnök a találkozót nyitottnak és barátinak minősítette, megköszönte a meghívást, és egyben meghívta a kerényi svábok leszármazottjait, hogy vegyenek részt a falu alapításának jövőre esedékes, negyed évezredes jubileumának megünneplésén.
Helmut Schmidt elfogadta a meghívást, és indítványozta, hogy a falu katolikus templomának falán helyezzenek el egy, az elüldözötteknek emléket állító táblát.
