Ahogyan köztársasági szinten, tartományi szinten is december 17-ére írták ki az előrehozott parlamenti választásokat. Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház elnökének elhalálozását követően a legidősebb képviselőt november 6-án megválasztotta a vajdasági parlament házelnöknek. Momo Čolakovićnak már a következő ülésen, november 16-án, lényegében csak egy fontos feladata volt: feloszlatni a tartományi parlamentet és ezzel kiírni a választásokat ugyanarra a dátumra, amikor a köztársasági rendkívüli parlamenti voksolás is zajlik majd. A tartományi parlamentben 120 képviselői helyért folyik a választási megmérettetés, és ahogyan állami szinten, itt is a részarányos elv, vagyis a jelöltlistás szavazás alapján szereznek mandátumot a képviselők. A kisebbségi pártok esetében természetes küszöböt és egyharmaddal növelt kedvezményes szorzót alkalmaznak, a többségi pártok és koalíciók esetében háromszázalékos a parlamenti küszöb.
GÓLI CSILLA
Góli Csilla 1984-ben született Szabadkán. Az általános iskola után, gimnáziumi tanulmányait a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium társadalmi szakán fejezte. Középiskolai tanulmányai alatt, nemzetközi és civil szervezetek aktivistája volt. Az osztrák központú United Games International, illetve az angliai Peace Child International által számos ifjúsági konferencián és rendezvényen képviselte a szerbiai ifjúságot, és azon belül a magyar kisebbséget.
2007-ben okleveles közgazdászként diplomázott a karlócai Ügyviteli Gazdasági Karon.
Középiskolai tanulmányai után, 2003 szeptemberétől titkárnőként dolgozott a szabadkai polgármesteri hivatalban, majd 2007 és 2012 között menedzser asszisztensként a közigazgatás Gazdaságfejlesztési Irodában.
Vállalkozóként, 2010-ben kezdett el pályázatokkal foglalkozni, és többek között olyan jelentős intézményeknek menedzselt projekteket, mint a Kosztolányi Dezső Színház, a szabadkai Közkórház, az újvidéki Munkavédelmi Intézet, a zentai Történelmi Levéltár.
2012 és 2017 között a szabadkai Szabadegyetem Kft. Projektmenedzsere, ahol pályázatok írásával, lebonyolításával és elszámolásával foglalkozott, de emellett az intézmény rendezvényeinek szervezőjeként is dolgozott, mint a szabadkai Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál és a Palicsi Európai Filmfesztivál.
2017-től a Regionális Hulladéktároló és Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság igazgatója, vezetése alatt 2019-ben kezdte meg a Regionális Hulladékgazdálkodási Központ a próbaüzemét.
2020 óta Szabadka Városi Tanácsának kommunális ügyekkel és fejlesztésekkel megbízott tagja.
Fontos számára a közösségi munka, aktívan részt vett a szabadkai Újfalu Helyi Közösség közgyűlésének a munkájában, majd annak elnöke is lett 2019-ben.
Férjezett, három leánygyermek édesanyja.
2014 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek.
A környezetvédelem egyik legfontosabb eleme a hulladékgazdálkodás, amit a Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. vezetőjeként közelről megismert. Milyen tapasztalatai vannak ebből az időből?
– 2017-ben pályáztam a Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. igazgatói tisztségére. Erre Pásztor István kért fel, mivel a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése és felszerelése egy európai uniós projekt keretén belül történt, és nekem korábbról már voltak európai uniós projektmenedzseri tapasztalataim. A hulladékgazdálkodási kft.-t 2007-ben alapították és én az építkezés és felszerelés utolsó fázisában vettem át az irányítását. 2020-ig maradtam a cégnél, mivel ekkor új feladatot kaptam, és akkortól nemcsak a hulladékgazdálkodással lettem megbízva, hanem városi tanácstagként a teljes kommunális szférával. Az első szemetesautó 2019-ben jelent meg a Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. békovai telephelyén. Ekkor hatvan embert vettünk fel, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt a kivitelező képviselői Olaszországból nem tudtak eljönni, hogy megmutassák, hogyan kell működtetni a rendszert. Nagy kihívás volt olyan embereket találni, akik hajlandóak a nem éppen jövedelmező közszférában tevékenykedni, ugyanakkor megvan a tudásuk és készek a kihívásokra. A környező falvakban jó kis közösségek vannak, és rövid idő alatt megtaláltuk a megfelelő embereket. A Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. még mindig nem érte el a kapacitásai 100 százalékát. Szinte az összes alapító önkormányzat kommunális közvállalatai teljes mértékben átálltak erre a rendszerre. A Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. a legkomplexebb ilyen intézmény, egy jó példa, és az engedélyek kiadásának folyamatában az illetékes tartományi titkárság is velünk tanult.
Egy másik fontos kérdés a vizek védelme. Ezt hogyan lehet megvalósítani?
– Úgy érzem, hogy Szabadka az iparosodásával, talán nem következetes fejlődésével elég nagy ökológiai lábnyomot hagyott. Utólag mindig nehezebb orvosolni a bajt, mint megelőzni, de ez a mi hagyatékunk, és a meglévő problémákat nekünk kell a lehetőségeink szerint megoldani. Szabadkán 2009-ben helyezték üzembe a kibővített szennyvíztisztítót, de ahhoz, hogy ezt ki tudjuk használni, csatornahálózatra is szükség van. Ezen a területen még mindig vannak hiányosságaink. Folyamatosak a tárgyalások annak érdekében, hogy a csatornahálózatot bővíteni tudjuk. Prioritásként kell megjelölni az utcák rendezését, hisz csak ezt követően tudjuk tervezni az utakat, a csatornázást és az egyéb infrastruktúra kialakítását. Jó hír, hogy elkezdődött a Tiszta Szerbia projekt megvalósítása, ennek köszönhetően 110 kilométerrel bővül a szabadkai csatornahálózat, illetve két kültelepülésen, Csantavéren és Bajmokon is elkezdődik a kiépítése, ugyanakkor ezekben a falvakban szennyvíztisztítók is létesülnek. Ezt a projektet a Tiszta Szerbia által megbízott mérnökök koordinálják, mi követjük, és ahol tudjuk, szakmailag támogatjuk. Bízunk benne, hogy hamarosan elkezdődnek a kivitelezési munkálatok is.
A környezetvédelem és az idegenforgalom sok esetben kéz a kézben jár. A turizmus területén milyen lehetőségeink vannak?
– A régiónkban hatalmas turisztikai lehetőségek rejlenek. Ez rendkívül fontos a VMSZ számára, és eddig következetesen, stratégiai megközelítéssel nyúltunk bele bizonyos projektekbe, amelynek hatásait most kezdjük látni. Részt vettünk Vajdaság Autonóm Tartomány turisztikai stratégiájának a kidolgozásában, és ha megnézzük az idegenforgalom paramétereit, azt láthatjuk, hogy érdemes volt belefektetni. A Palics Park Kft.-vel és a Palics-Ludas Közvállalattal állandó kapcsolatban vagyok, és követem a munkájukat. Palicsra jelentős tartományi támogatások érkeztek, ami Pásztor Istvánnak köszönhető, aki napi szinten követte a dolgokat, és mindent megtett azért, hogy a palicsi kezdeményezésekhez, ötletekhez, megkezdett projektekhez tartományi pénzeket rendeljen. Az építészeti örökség talán nekünk magyaroknak, és politikailag a VMSZ-nek a legfontosabb, és ha felújítunk valamit, igyekszünk azt az adott épület eredendő állapotának megfelelő módon elvégezni, éppen ezért komoly szakmai munka folyt a Víztorony és a Bagolyvár felújítási tervei elkészítése során is. Az akvapark építése befejeződött. Erre a beruházásra nagy szüksége volt Palicsnak, és remélem, hogy a lakosok is mielőbb felfedezik a benne rejlő lehetőségeket. Pásztor István minden kapcsolati tőkéjét felhasználva megtett mindent annak érdekében, hogy az akvapark építésére a hatalom minden szintjéről biztosítsák a pénzeszközöket. Emellett tartományi támogatásból megújult a Palicsi-tó partján lévő sétány is, illetve azt szeretnénk, hogy a tó teljes négyes szektorát körbe lehessen majd sétálni, vagy kerékpározni. A vidéknek van turisztikai potenciálja, akár a bor-, falusi-, akár a gyógyászati turizmust nézzük. Ezeknek megvan a hagyománya és az alapja, viszont meg kell találni a módját annak, hogy ezt hogyan lehet hozzáigazítani a mai igényekhez, és vonzóvá tenni.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
