Ahogyan köztársasági szinten, tartományi szinten is december 17-ére írták ki az előrehozott parlamenti választásokat. Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház elnökének elhalálozását követően a legidősebb képviselőt november 6-án megválasztotta a vajdasági parlament házelnöknek. Momo Čolakovićnak már a következő ülésen, november 16-án, lényegében csak egy fontos feladata volt: feloszlatni a tartományi parlamentet és ezzel kiírni a választásokat ugyanarra a dátumra, amikor a köztársasági rendkívüli parlamenti voksolás is zajlik majd. A tartományi parlamentben 120 képviselői helyért folyik a választási megmérettetés, és ahogyan állami szinten, itt is a részarányos elv, vagyis a jelöltlistás szavazás alapján szereznek mandátumot a képviselők. A kisebbségi pártok esetében természetes küszöböt és egyharmaddal növelt kedvezményes szorzót alkalmaznak, a többségi pártok és koalíciók esetében háromszázalékos a parlamenti küszöb.
DR. HALASI SZABOLCS
Dr. Halasi Szabolcs Szabadkán született, tizennyolc éves koráig azonban Kishegyesen élt. A labdarúgás már gyermekkora óta a mindennapjai részét képezte, és meghatározta későbbi tanulmányait is. Az újvidéki Sporttudományi és Testnevelési Karon végezte el az alapképzést, a mesterképzést és a doktori titulust is ott szerezte meg. Az alapképzés ideje alatt alapított egy labdarúgó-iskolát Kishegyesen, majd Szabadkára került a Spartak utánpótlás-iskolájába, ahol 2008 és 2013 között dolgozott, de a magyarországi, győri ETO NB1-es csapatnál pályaedzőként Dragoljub Bekvalac mellett is tevékenykedett, akivel a magyar kupadöntőig vezették a csapatot. Néhány évig általános és középiskolában is tanított, majd 2011-ben az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karra került, ahol először oktatási szakmunkatárs, tanársegéd és docensi beosztásban is volt. Jelenleg az MTTK rendkívüli egyetemi tanára, tudományterülete a testnevelés- és sporttudomány. Október elsejétől pedig a fakultás dékánhelyettesének is kinevezték. Mindezen elfoglaltságai mellett Szegeden, a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Karán is edukál, továbbá a szabadkai Active Kids Sportegyesület alapítója, ahol a 2,5–7 éves korú gyermekek mozgásfejlesztésével foglalkoznak és különböző sportos családi programokat szerveznek Szabadkán. Ezenfelül a Kishegyes Birkózó-egyesület és a VMSZ szabadkai Bajnát és Harcosok Sorakozója helyi szervezetének az elnöke. Kilenc éve tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek, 2016-tól 2020-ig pedig a tartományi felsőoktatási és tudományos kutatásügyi titkárságon segédtitkárként dolgozott, ahol tudományos kérdésekkel foglalkozott. Feladata volt többek között, hogy kutatói tevékenységgel kapcsolatos pályázatokat hirdessenek meg.
– A vajdasági felsőoktatás tudományos részével foglalkoztam. Célunk volt, hogy olyan tudományhoz kötődő pályázatokat indítsunk el, amik serkentik a vajdasági kisebbségek kutatási tevékenységét, illetve erősítik a vajdasági magyar felsőoktatási teret.
Mik képezik a prioritásokat a dékánhelyettesi tisztségében? Mit tart fontosnak?
– Az MTTK pozitív megítélésén, valamint a hazai és a nemzetközi láthatóságán is erőteljesen dolgozunk. Azért mondom többes számban, mert csapatban működünk és együtt erősebbek vagyunk. Kiváló együttműködéseink vannak más intézményekkel, megannyi közös projektet, kutatási tevékenységet valósítottunk meg, és a jövőben is keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel még inkább erősíteni tudjuk a munkánkat. Eltökéltségem, hogy az egyetem Évkönyve, ami most jelenleg M52-es besorolású, az elkövetkezendő időszakban M51-essé váljon, ami nemcsak a kar munkatársainak, oktatóinak, hanem a teljes vajdasági magyar társadalomtudományi szakembereinek jelentene publikációs lehetőséget, ami egyértelműen hozzájárulna a tanári előremenetel és az idézettség, evvel együtt a láthatóság támogatásához. Fontosnak tartom továbbá, hogy a fakultás még inkább a köztudatba kerüljön, és még nagyobb szerepet vállaljon. Sokkal jelentősebben meg kell jelennünk azért, hogy a fiatalokat itthon tartsuk.
A felsőoktatás terén milyen lehetőségek vannak még a Vajdaságban?
– A továbbtanulási lehetőségek Szerbiában is adottak, mondhatni, határtalanok az alternatívák, és ami pozitív, hogy a szülők költségvetését nagymértékben tehermentesíti a Magyar Nemzeti Tanács által nyújtott ösztöndíj, azoknak akik Újvidéken folytatnák a tanulmányaikat kiváló szálláslehetőséget kínál az Európa Kollégium is. Ha itthon maradnak a fiataljaink, akkor biztosan megfelelő oktatásban részesülnek, segíthetik a közösségünket, idővel közösségformáló szerepet is vállalhatnak, ezzel is erősítve nemzetünket.
Az ön életében hatalmas szerepe van a sportnak. Ebből kifolyólag igyekszik a gyermekek, fiatalok életében is népszerűsíteni a testmozgást, az egészséges táplálkozást és egészséges életmódot. Számos helyen tartott már előadást is e témáról.
– Így van. Számomra a sport egy életforma. Több könyv társszerzője is vagyok, melyekben ez a tematika kerül fókuszba. Én szerkesztettem a Fiatal sportolók táplálkozása című kézikönyvet, melyet néhány éve adtunk ki, de karácsonyra elkészül a következő tankönyv is, melyben vázoljuk az egészséges életmódra nevelést. Ami az egészséges életmódra nevelést illeti, az élen járunk az elmélettel, de a gyakorlatba csak úgy tudjuk átültetni, hogyha együttműködünk a szülőkkel és az oktatási intézményekkel. Többek között erre is nagy hangsúlyt fogunk fektetni az elkövetkező négy évben. Az MTTK-n egyébként szerveztem előadásokat is. Itt volt dr. habil Rátgéber László, Rakonczay Gábor, tavasszal pedig Storcz Botond is ellátogat hozzánk. A sport megtanít arra, hogy a vereségek után is fel kell tudni állni, és nem szabad feladni, mert a nehézségek után jön a jutalom. Ez a való életben is így működik. A hallgatóimnak és a gyermekeimnek is mindig azt mondom, ha folyamatosan dolgoznak magukon, annak meglesz az eredménye. Nem lehet instant eredményekre hagyatkozni, vannak kivételek, de az nem életszerű.
Milyen céljai vannak a jövőre nézve? Hogyan ítéli meg az eddigi teljesítményét?
– Ha visszatekintek néhány évvel ezelőttre, és arra, ahol most tartok, azt kell mondjam, hogy nem szabad elégedetlennek lennem. Én mindig is tűpontosan tudtam a céljaimat, tudtam mit szeretnék elérni. Mindig is tenni akartam a közösségért, és úgy gondolom, hogy a jövőben még többet tudok nyújtani.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
