A Vajdasági Magyar Szövetség önállóan és teljes jelöltlistával vesz részt a december 17-ére kiírt előrehozott köztársasági parlamenti választáson. A 250 jelölt között vannak olyanok, akik már korábban is a párt színeiben töltöttek be tisztséget a köztársasági törvényhozó hatalomban, vagy végrehajtó hatalomban, ám új nevekkel is találkozhatunk. Sorozatunkban a VMSZ a 6-os sorszámmal kihirdetett, Vajdasági Magyar Szövetség – Elnökünkért, Közösségünkért, a Jövőért! elnevezésű köztársasági választási listájának első tíz jelöltjét mutatjuk be, illetve kérdezzük őket terveikről, vagy adott esetben eddigi eredményeikről.
Dr. Úri Emese általános szakorvos a VMSZ választási listájának 5. jelöltje. 1967-ben született Versecen. Az általános iskolát Ürményházán, az egészségügyi középiskolát Nagybecskereken végezte, majd az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karán szerzett általános orvosi diplomát. A zombori egészségházban kezdett dolgozni, mint általános orvos, majd 2008-ban a szakvizsga után általános szakorvosként. Időközben befejezett több képzést, továbbá az újvidéki Műszaki Tudományok Kar mérnökmenedzseri szakának hallgatója. 2012 decemberétől a zombori egészségház kinevezett, majd megválasztott igazgatója, ahol az alapellátás fejlesztésén, a diagnosztikus eljárások elérhetőbbé tételén dolgozik a falvak lakosai, és a hátrányos helyzetű emberek számára. 2020-tól a szerbiai képviselőház képviselője volt, az Egészségügyi és a Gyermekvédelmi Bizottság tagja. A magyar és szerb nyelv mellett németül és angolul is beszél. Férjezett, két gyermek édesanyja.
Milyen fejlesztéseket, intézkedéseket sürgetne az egészségügy területén?
– Elsősorban a foglalkoztatáspolitika tekintetében van szükség átgondolásra és módosításra. Az alapellátásban hatalmas gondot jelent az orvoshiány, ez nemcsak Zomborban, hanem máshol Vajdaságban és Szerbiában is ugyanígy van. Ennek egyik oka az, hogy az általános orvosi szakma nem a legnépszerűbb, például azért nem, mert az általános orvosok, különféle szakorvosképzések nélkül, gyakran faluhelyen „ragadnak”, ezzel pedig a legalacsonyabb bérkategóriában maradnak. Az is gond, hogy ha általános szakorvosképzésre is küldenénk az adott általános orvost, akkor helyettesítésére tudnánk csak nehézségek árán megoldást találni. Országos szinten kellene azzal foglalkozni, hogy miként lehet a fiatal orvosokat a kisebb falvakban munkavállalásra motiválni. Értesüléseim szerint az illetékes minisztériumnak már vannak ezzel kapcsolatos tervei. Ha megfelelő irányban történnének fejlesztések, akkor reményeink szerint több orvost tudnánk megtartani az alapellátásban. Abban az esetben a falvakban és a kisebb városokban is lenne kellő számú orvos. A klinikai központokban valóban hangsúlyosak a fejlesztések, sok fiatal orvost alkalmaztak és lehetővé teszik számukra a szakorvosképzés elvégzését. Ugyanakkor ismétlem, Vajdaság-szerte, mindenekelőtt a kis falvakban, hatalmas probléma az orvoshiány. Olyan települések is vannak, ahol hetente egy-két nap rendel orvos. Utóbbi forgatókönyvet mindenféleképpen szeretnénk elkerülni, ezért Zombor vonatkozásában már van olyan elképzelés, hogy szükség esetén a következő években ugyanaz az orvos fél munkaidőben két településen dolgozna, hiszen oly módon legalább mindennap ott tudna lenni a településen. A zombori önkormányzattal való együttgondolkodás során megfogalmazódott az elképzelés, hogy szolgálati, azaz terepi gépkocsikat vásárolnánk a terepi orvosoknak. Emellett fontos említést tenni arról, hogy a falvakban dolgozó fiatal orvosok ultrahangképzésen vettek részt és havonta, vagy kéthavonta kiküldjük nekik a hordozható ultrahangos készüléket, így meg tudják vizsgálni saját pácienseiket. Ez nemcsak a betegnek, hanem az orvosoknak is jó, hiszen új kompetenciákat szereznek.
Milyen jelenleg Zomborban az egészségügy helyzete? Két és fél évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a tizenöt faluból tizennégyben mindennap jelen van az orvos, míg egyben hetente kétszer.
– Nagy erőfeszítések árán sikerült megőriznünk ezt a szintet, minden faluban van orvos, míg egy, 300 lelket számláló faluban hetente kétszer rendel orvos. A migránsközpontban szintén orvosi ellátást kell biztosítanunk, továbbá mentőállomásunk is van, ott ugyancsak orvosok ügyelnek egész nap, gyermekgyógyászatunk és nőgyógyászatunk szintén van, azaz nagyon nehéz fenntartani a rendszert. Érdemes elmondani, hogy a városi önkormányzattal együttműködve, a programfinanszírozás keretében, az idén harmadik éve fogorvosi ellátást biztosítunk a falvakban. A Zombor környéki 15 falu közül 13-ban van fogorvosi ellátás. A kisebb falvakban hetente kétszer-háromszor, míg a nagyobb településeken naponta. A város segített bennünket a fogorvosok bérének finanszírozásában, most viszont a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap vette át ennek a kiadásnak a finanszírozását. A város segítségével az elmúlt 2 évben 11 új fogászati széket vásároltunk, ez ugyancsak jelentős fejlesztés volt. Arról is szeretnénk beszámolni, hogy a zombori egészségház gyermekosztályán gyermek tüdőgyógyászt alkalmazhattunk, ami azért fontos, mert a gyerekeknél gyakori probléma például az asztma. A gyermek tüdőgyógyász révén az ellátás egy igen lényeges területét sikerült lefednünk, hiszen a legfontosabb vizsgálatokat helyben és állami költségen lehet elvégezni.
A napokban részt vett egy lakossági fórumon, ahol a politika mellett két krónikus betegség megelőzéséről is szó volt. Megfelelő hangsúlyt fektetnek-e Szerbiában a megelőzésre és van-e erre kapacitás az orvoshiány miatt?
– Például Zomborban a megelőző vizsgálatokat úgy oldottuk meg, hogy mivel nincsen elegendő orvosunk, a felsőfokú végzettségű egészségügyi nővérek elvégezhetik a vizsgálatok egy részét. Mondjuk a diabétesz-szűrővizsgálatot, amely magába foglalja az életmód és táplálkozási tanácsadást, valamint a neuropátiás vizsgálatot és a testtömegindex meghatározását.
2020 és 2022 között már a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőjeként tevékenykedett. Mik a tapasztalatai, sikerült-e érdemben, eredményesen képviselni az Ön és a párt által fontosnak tartott célkitűzéseket?
– Ilyen szempontból pozitívak a tapasztalataim. A VMSZ színeiben érdemben foglalkozhattam szakpolitikával, támogattak abban, hogy kifejtsem a véleményem és érveljek. A minisztérium nemrég megkezdett fejlesztései közül számosban felismertem saját, az említett időszakban kifejtett véleményemet, felvetésemet. A politika általános közmegítélése ellenére vallom, hogy színvonalasan is lehet politizálni. Ha van egy víziónk, legyen szó akármelyik területről is, és azt az ország hatalmi rendszerének legmagasabb szintjén ismertethetjük, akkor annak pozitív hozadéka lesz. Ha ott vagyunk, ahol a döntések születnek, akkor befolyásolhatjuk az uralkodó gondolkodásmódot, valamint a folyamatokat, a parlament esetében a jogalkotást, ezáltal eredményeket elérve nemcsak a nemzeti kisebbség, hanem az azzal együtt élő összes polgár számára.
Szórványban született, most egy másik szórványtérségben él. Értékelése szerint mire van elsősorban szüksége a szórványmagyarságnak a megmaradás érdekében?
– Szórványban élni egyedülálló életélmény és tapasztalat. Szórványban csak akkor lehet megmaradni, ha jól végezzük a munkánkat. Ezzel összefüggésben szeretném kiemelni, hogy nemcsak a diplomásokra van szükség, hanem mindenki másra, illetve mindenki másnak a munkájára, a pékekére, a földművesekére, a háztartásbeliekére, a kőművesekére. Ha minőségi munkát végzünk, ha jó ötleteink vannak, akkor kivívjuk mások tiszteletét és követnek bennünket. Én ezt tudom hozni a szórványból. A szívós, kitartó munka eredményét mindenki szívesen elfogadja, követi, alkalmazza. Ha már számbelileg kevesen vagyunk, legyünk kiemelkedőek saját területünkön, legyünk szorgalmasak, tisztességesek és becsületesek nemcsak nemzettársainkkal, hanem mindenki mással szemben. Ha sikerül elérnünk, hogy ránk, magyar szakemberekre felnézzenek, akkor hatalmas eredményt érünk el. Kiemelkedő munkával kevesen is tudunk olyan lendületet adni a közösségnek, mintha sokan lennénk.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
