Ahogyan köztársasági szinten, tartományi szinten is december 17-ére írták ki az előrehozott parlamenti választásokat. Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház elnökének elhalálozását követően a legidősebb képviselőt november 6-án megválasztotta a vajdasági parlament házelnöknek. Momo Čolakovićnak már a következő ülésen, november 16-án, lényegében csak egy fontos feladata volt: feloszlatni a tartományi parlamentet és ezzel kiírni a választásokat ugyanarra a dátumra, amikor a köztársasági rendkívüli parlamenti voksolás is zajlik majd. A tartományi parlamentben 120 képviselői helyért folyik a választási megmérettetés, és ahogyan állami szinten, itt is a részarányos elv, vagyis a jelöltlistás szavazás alapján szereznek mandátumot a képviselők. A kisebbségi pártok esetében természetes küszöböt és egyharmaddal növelt kedvezményes szorzót alkalmaznak, a többségi pártok és koalíciók esetében háromszázalékos a parlamenti küszöb.
FAZEKAS RÓBERT
Fazekas Róbert 1976. szeptember 14-én született Szabadkán. Az általános gimnázium elvégzése után oktatásszervezői és rendszer-informatikai végzettséget szerzett. A szerbiai teleházmozgalom egyik alapítója, 1999-től a Moravicai Értelmiségi Fórum alelnöke, 2004 és 2014 között Bácskossuthfalva helyi közösség tanácsának elnöke. 2008 és 2014 között a topolyai község képviselő-testületének elnöke, 2016-tól a VIP-LC Kft. topolyai ipari park igazgatóhelyettese, 2018 és 2022 között a Magyar Nemzeti Tanács tagja, 2022-től Bácskossuthfalva Fejlesztési Alapítványának elnöke.
Nős, három gyermek édesapja. 2001 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek. A tartományi listán szerepel jelöltként. 2014-től a mai napig a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának elnökhelyettese.
Tartományi képviselőként sokat tehetne a vajdasági magyarok szempontjából is fontos gazdasági fejlesztések megvalósítása érdekében. Meglátása szerint melyek lennének ezek, milyen fejlesztésekre, beruházásokra kellene a hangsúlyt fektetni?
– Az európai uniós útlevéllel rendelkező vajdaságiak, főként a vajdasági magyarok, az esetek döntő többségében gazdasági okokból vándorolnak ki, reményeik szerint a szomszédos, vagy uniós országokban jobb a megélhetés. Azonban Vajdaság, illetve ez a régió egyre inkább felértékelődik. Ennek több oka van. Többek között földrajzilag közel van az Európai Unióhoz, Szerbia pedig folyamatosan fogadja el azokat a törvényeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az unióval folyamatos, és zökkenőmentes legyen az együttműködés. Vajdaságnak, akár a Vajdasági Fejlesztési Alapnak, de magának a vajdasági kormánynak is az lenne az érdeke, hogy megvizsgálják, melyek azok a cégek, melyek áttelepülnének Vajdaságba, vagy nyitnának itt telephelyet. Olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy a munkahelyteremtő cégeket idevonzzuk. Lehet, hogy kevesebb fizetést adnának Vajdaságban, mint adott esetben Ausztriában, Németországban, vagy akár Magyarországon, de a mostaniaktól magasabb bérek lennének. Így kiderülne hol van az a bérhatár, amely esetében a vajdasági magyarok inkább itthon maradnának. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, először, amihez hozzá kell nyúlnunk, és amivel foglalkozik is a VMSZ, az a közlekedési infrastruktúrának és a határátkelőknek a kérdése. Akármennyire bővültek ezek a határátkelők, sokszor, főleg nyáron, nehezen átjárhatók. Röszkénél a 16-ról a 24 sávra történő bővítés hozna eredményt. A teherforgalom megindítása Hercegszántó–Béreg esetében nagy előrelépés, de a kelebiai határátkelőhelyet is ki kellene szélesíteni. Utóbbi esetben tudomásom szerint a tervdokumentáció kidolgozása folyamatban van. A kis határátkelők 24 órás nyitva tartása, valamint a vámellenőrzés leegyszerűsítése, főleg a teherforgalom esetében lenne fontos.
A személyforgalomról beszélve a Belgrád–Budapest vasút mellett a Szabadka–Baja vasútvonalat is meg kellene nyitni. De ugyanúgy a belső, lokális vonalak felújítása, kiépítése is lényeges. Nyilvánvaló, hogy Topolya és Szenttamás között az utat fel kell újítani. Célszerű lenne az Y ágat tovább bővíteni Zenta irányába. Onnan tovább kellene kiterjeszteni Bánát irányába. Elkészül a Topolya és Bácskossuthfalva közötti útszakasz, amit tovább ki kell vinni Bajmokra, illetve összekötni az autópályával.
Az ipari parkoknak kiemelt jelentősége van, a gazdaságfejlesztési stratégiákban is sarkalatos pontként szerepelnek. Ezzel kapcsolatban mik a meglátásai?
– Azt tapasztalom, hogy a beruházók a tiszta helyzeteket szeretik, és az önkormányzati segítséget is szívesen fogadják. Sok esetben tartományi, köztársasági segítséget is kérnek. Olyan helyszíneket kell keresni, amelyek esetében a lakosság nem látja kárát, élhető marad a város. Szabadka a legjobb példája annak, hogy milyen hozadéka van egy ipari parknak. De minden olyan helyen, ahol a vajdasági magyarok is élnek, vannak különböző fejlettségű ipari parkok. Fontos lenne, hogy a Nagyberuházási Igazgatóság segítségével tudjunk ezekre a helyekre is pénzt átcsoportosítani. Készen kell állni arra, hogy egy potenciális befektető rövid időszakon belül megkezdhesse a működését. Nem lehet csak félig, vagy negyedig kiépíteni egy ipari övezetnek az infrastruktúráját, mert a befektető el fog menni. Az önkormányzatokban egyablakos rendszert kell bevezetni. Legyen valaki, aki végigvezeti a beruházót a bürokratikus rendszeren, és ameddig nem készül el az adott csarnok, vagy ameddig nem indul meg az adott gyártás vagy szolgáltatás, addig segíti a beruházót.
Sokszor dicsekednek azzal, hogy Szerbiában milyen gyorsan meg lehet kapni az építési engedélyeket. Ez önmagában igaz, de a feltételekre bizonyos közvállalatok esetében – ezek főleg köztársaságiak –, igen sokat kell várni. Ezt a folyamatot szintén fel lehetne gyorsítani. Sőt, adott esetben az árakon is korrigálni kellene, mert ha el tud jutni ide az áru, ha Vajdaság vonzó a külföldi befektetőnek, ha van kellő infrastruktúra, akkor a külföldön dolgozók közül sokan hazaköltöznének.
Hosszabb távon gondolkodva a hatalmas cégek helyett a közepes vállalatokat kellene Vajdaságba csábítani. Ahhoz pedig, hogy valaki idejöjjön, nyilvánvalóan pályázatokra van szükség. Vissza nem térítendő és visszatérítendő kiírásra is, valamint olyan hitelvonalakra is szükség van, amelyek egyértelműen arra ösztönzik a beruházókat, hogy Vajdaságba jöjjenek. Mert ebben a versenyben Románia, Magyarország és Horvátország is benne van. Földrajzilag jó helyen vagyunk, de sok esetben mások olyan feltételrendszereket kínálnak, amelyekkel nehezen tudunk versenyezni. Ugyanakkor érdemes lenne több helyütt, nagy nemzetközi gazdasági vásárokon is jelen lenni.
A topolyai ipari parkban ki van építve az infrastruktúra, földrajzi fekvése pedig több mint kiváló.
– A topolyai ipari parkban tartományi és községi fejlesztésekből több mint egymillió eurós beruházás valósult meg az utóbbi 5-6 évben. Az erre fordított eszközöknek több mint 60 százalékát a tartomány biztosította. Felismerték néhányan a topolyai ipari park előnyét, be is fektettek itt. Komplett infrastruktúrával rendelkezünk, ami a közlekedést, tehát a kiépített útvonalakat illeti, de odavezettük a vizet, elvezetjük a szennyvizet, és van egy terelőút is. Jelenleg azt használjuk a becsei és a zentai út között, mert építik a vasutat, amelynek közelsége szintén előnyökkel jár. Ipari parkban található ideiglenesen a Shang Dong vállalat részlege is. Ők azok, akik építik a vasutat, illetve az építőket ellátják különféle félkész termékekkel. Ami a cégeket illeti, jelenleg négy vállalat működik és termel. Azonban egy furcsa helyzet alakult ki Topolyán, ugyanis további hat cég vásárolt nálunk parcellát. Azt vártuk, hogy ők is megkezdik az építkezést. Volt, akit a járványhelyzet, mást a háborús helyzet és ennek a gazdasági összefüggései állítottak meg. Tárgyaltam velük, és azt ígérték, megindítják a fejlesztéseket. Van, aki már elkezdte, valaki pedig jövőre kezdi meg az építkezést. A jelek szerint Topolyán a közeljövőben intenzív építkezés várható. A beruházók voltak azok, akik egy kicsit visszafogták magukat, nyilván várták a nemzetközi fejleményeket, és vártak a pályázati kiírásokra, a támogatásokra is, de másrészt a gazdasági helyzet is indokolhatta azt, hogy kivárnak.
Reményeink szerint 2024-ben megváltozik majd az ipari park képe. Ha visszatekintünk 4-5 évvel előttre, akkor azóta sok minden megváltozott. Jelenleg hat új csarnoknak a kiépítésére számítunk, írásos ígéretünk is van erre. Topolyán most olyan előrelépés várható, amire már régóta várunk, és pontosan azok a közepes vállalatok jönnek ide, amelyek helyieket tudnak alkalmazni, legyen szó közlekedési logisztikáról, elektromos berendezésekről, bútoriparhoz kapcsolódó szerkezetekről, vagy egyebekről. Pontosan az a gazdasági mix lenne ez, amire Topolyának szüksége van. A következő években 100-200 személynek tudunk munkát biztosítani, ha ezek a jelenleg még csak papíron lévő tervek megvalósulnak. Jelentős dolgok ezek, és nyilván többen terveznek beruházásokat, de ez már a távolabbi jövő.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
