Habár a római és a keleti egyház csaknem ezer évvel ezelőtt (1054) különvált, tanításuk nagyon hasonló, és istentiszteletük is egyazon eszmén alapszik: Jézus keresztáldozata megismétlődik a szent áldozatban, függetlenül attól, hogy szentmisének, eucharisztiának vagy liturgiának nevezzük-e. A protestáns istentiszteletek sokban különböznek. A hangsúly az „igén”, a bibliai tanításon van.
Emberek, akik nem tartoznak egyik keresztény egyházhoz sem, de maguk a keresztények is felteszik a kérdést, honnan ennyi felekezet, és a keresztények miért nem tudnak megegyezni egymásközt?
Jézus még imádkozott követőiért, hogy „egyek” legyenek, „hogy teljesen eggyé legyenek” (Jn 17,20–21).
Az 1054-ben a Római Katolikus Egyház és az ortodox egyházak között bekövetkezett szakadás után az egyházban egyre több csoport különült el felekezeteket alkotva. A több évszázados keresztény történelem legszomorúbb eseményei ezek a szakadások, szétválások, viták és sajnos háborúk.
A különbségek nemcsak az egyházak között jelentkeznek. Az egyházakon belül is vannak nézeteltérések. A különbségek ellenére a keresztény egyházak többsége abban reménykedik, hogy egy napon újra helyreáll közöttük az egység. Az egyházak ökumenizmusról vagy ökumenikus eseményről olyan projektumok vagy istentiszteletek alkalmával beszélnek, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a különböző felekezeteket. Maga az ökumenizmus kifejezés a görög nyelvből ered, és egyetemeset, az egész lakott világra – földkerekségre – kiterjedőt jelent.
Roger Schütz svájci származású szerzetes testvér 1949-ben alapította meg a franciaországi Cluny közelében, Taizé faluban a vallási közösségét, melynek legfőbb célja a kiengesztelődés, a felekezetek közötti béke és összhang megteremtése. Az eleinte főképp protestánsokból álló közösséghez mind több katolikus is csatlakozott. Mára közel harminc országból több mint száz szerzetes testvér él a Taizé közösségben, amely évente sok tízezer fiatalt fogad. Ezenkívül a közösség szervezésében minden év utolsó napjaiban fiatalok tízezreinek részvételével Európa egy-egy városában tartják A bizalom zarándokútja nevű találkozót.
Sajnálatos módon Roger testvért 2005. augusztus 16-án az esti imádság alatt egy pszichésen zavart asszony meggyilkolta. Halála ellenére Taizé megmaradt a béke oázisának, és a keresztény fiatalok a mai napig világszerte hirdetik a keresztény remény és egység üzenetét.
Az egyházak, felekezetek közötti nézetkülönbségek és a viták áthidalására alapították meg 1948-ban svájci székhellyel az Egyházak Világtanácsát (WCC), amelyben összesen 350 egyház képviselteti magát, összesen 500 millió keresztény taggal. A Római Katolikus Egyház nem teljes jogú, hanem társult tag, és csak a tanácskozások egy részén vesz részt.
Az utóbbi évtizedekben a különböző egyházak közötti együttműködés a közös akciókat és imatalálkozókat illetően eredményesebb, mint valaha volt. A keresztények világszerte részt vesznek az évente megrendezésre kerülő imanyolcadon, amelyet a világ legtöbb országában általában januárban, máshol viszont pünkösd táján tartanak. Az imanyolcad programját együtt dolgozza ki az Egyházak Világtanácsa és a Római Katolikus Egyház Pápai Egységtitkársága. A január 18-án kezdődő ökumenikus imahét folyamán a keresztények, így a Szabadkai Egyházmegye és a Nagybecskereki Egyházmegye plébániáinak hívei és lelkipásztorai is a keresztények egységéért fognak imádkozni.
„Nem az emberi szervezés puszta logikája, hanem Krisztus ereje és evangéliuma késztet bennünket arra, hogy keressük a közösséget, keressük az együttes tanúságtételt ebben a világban… – mondta egy alkalommal Erdő Péter bíboros. – Nekünk, keresztényeknek mindnyájunknak el kell mondanunk, hogy magával Krisztussal tartunk, hogy vele vagyunk közösségben… Nem egyszerűen mi építünk vagy alkotunk egy hatékonyabb szervezetet, hanem bármit teszünk is…, végül mégiscsak a Szentlélek az, aki az egyházban működik, mi pedig csak nagyon alázatos eszközei lehetünk.”
Pál apostol arra kérte a korinthusiakat, hogy jussanak egyetértésre, amivel nem uniformizálni akarta a már akkor is sokszínű kereszténységet, de hangsúlyozta, hogy a Jézusban való feltétlen hűségben és a neki való engedelmességben egynek kell lennünk. Ezt mondta egyik igehirdetésében Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, aki a kereszténységet „Isten által felülről szőtt köntösnek” nevezte, amelyet „Krisztus teste, az egyház hordoz”, és amelyen ugyan vannak szakadások, de az imádságok, illetve a keresztség összekapcsolják a hívők közösségeit.
