Tombol a nyár, aki csak teheti, megérdemelt szabadságát tölti vízparton, hegyekben. Az emberek nem akarnak a szakmával, a gondokkal foglalkozni, szeretnének kikapcsolódni. A politikában, közéletben is az úgynevezett uborkaszezon időszakát éljük. Évekkel, évtizedekkel ezelőtt szinte megállt az élet a nyár közepén, azért is született a július-augusztusi eseménytelen hónapokra ez a kifejezés. De, mondhatnánk, már semmi sem a régi, ebben is gyökeres változást tapasztalunk: az idei nyár szerintem fárasztóbb, mint bármelyik korábbi.
Az idő ugyan alkalmas a nyaralásra, de az élet legtöbb területén nincs megállás, sorjáznak a politikai-gazdasági események, vidékünkön a mezőgazdaság nehézségei, az állattenyésztés kilátástalansága, a gyorsvasút építésével járó kényelmetlenségek, az utak felújítása, s emellett a sorjázó, valóban tartalmas gyermektáborok, nyári fesztiválok ontják a témát az újságírók számára.
Világviszonylatban nagy teret kap a tomboló természet, viharok, áradás, tűzvész, szupercella, borzalmas balesetek, a háborús erőszak, családi tragédiák, közlekedési szerencsétlenség, katasztrófák, politikai szemfényvesztés, a negatív hírek elborítanak bennünket. Szinte elborzadva veszi kezébe az ember az újságot, hallgat híreket, görgeti az online felületeket. A tragédiákat nagyon nehéz megfelelő módon kommunikálni, de az újságírónak az ilyen helyzetben is meg kell szólalnia, az embereket ugyanis amellett, hogy elborzasztják, kíváncsivá is teszik ezek a témák.
Bár tudjuk, a negatív hírek ártalmasak az egészségre. Félelmet és agressziót keltenek, visszavetik a kreativitást és a gondolkodási képességet, figyelmeztetnek a pozitív gondolkodást hirdetők. De, hát mi lehet a megoldás? Középút megtalálása talán, amikor a sokkoló hírekben nem merülünk el, viszont a valóban tájékoztató, informáló jellegű hírcsatornákat nyitva tartjuk.
Visszatérve a közismert zöldségről elnevezett időszakra: az Arcanum Digitális Tudománytár meghatározása szerint az uborkaszezon – ‘eseménytelen időszak a közéletben ‹a sajtó szemszögéből›’. Az uborka és a szezon (‘időszak’) összetétele; régi keletű, humoros utalás arra, hogy a parlamenti ülésszünet ideje egybeesik az uborka s általában a savanyúságok télire való eltevésének idejével. Valójában a német Sauergurkenzeit (‘savanyúuborka-időszak’) mintájára született, keveredve az ugyanilyen értelmű francia saison morte által ihletett holtszezon kifejezéssel.
Az újságírók ebben az időszakban keresték, hogyan tarthatnák fenn a figyelmet, időnként tudatosan nagyítottak fel lényegtelen híreket. Ez azonban, mint tapasztaljuk, sokat változott.
(Fotó: Ótos András)
A médiából érkező negatív tartalmú hírekre adott testi választ vizsgálva a pszichológusok megállapították, hogy a nők erősebb stresszel reagálnak, mint a férfiak, és később is jobban emlékeznek a negatív információkra.
A kutatók úgy vélik, hogy szükséges lenne szélesebb körben is megvizsgálni, hogy miként tudnak az egyes embercsoportok megbirkózni a negatív hírekkel, az ajánlat lehetne gasztronómiai jellegű is, a sütés-főzés kreatív tevékenység, a közös étkezés, anekdotázás jó érzéssel tölt el valamennyiünket.
S a nők, szorgalmas háziasszonyok szemszögéből az uborkaszezon, mint unalmas időszak rendkívül igazságtalan kifejezés – hiszen egy csodálatos zöldségről van szó. Alapélelmiszer és rendkívül egészséges, a kánikulai napok forróságát jól enyhíti, rendkívül változatosan elkészíthető. A magyar uborka elnevezés a szláv ogurekből eredhet, néhol az idősek ma is ugorkaként emlegetik, régi szakácskönyvek lapjain pedig gyakori az ugorkasaláta vagy épp az ugorka tejfölös mártással.
A 95 százalékos víztartalmú zöldség, folyadékpótlásra kiváló, K-vitamin tartalma kiemelkedő. Hűsítő és nyugtató hatása külsőleg is érvényesül: az uborkakarikák enyhítik az irritációt, tisztítják a bőrt, hatékonyan kezelhető velük a napozás közben elszenvedett leégés is.
A kovászos uborkát sem kell senkinek bemutatni, végigkísérte gyermekkorunkat a hatalmas, katonás rendben uborkával megtömött, kaporral, szőlőlevéllel, sós vízzel ízesített, kenyérdarabbal, kistányérral letakart napon álló üveg, de még ma is sok háziasszony készíti, hiszen pofon egyszerű és nagyon finom, egészséges. Kovászolással két-három nap alatt a nyers zöldségekből üdítő-frissítő jellegzetes nyári savanyúságot kapunk.
Ugyan van, aki a klasszikus ecetes uborkasalátára esküszik, sokan csak a tejfölös változatát fogadják el, a görögök tzatzikije is sokunk kedvence. A japánok nem saláta formájában tálalják a hideg uborkát, hanem hasábokra vágják, amelyeket az öntetbe, mártásba kell mártogatni. Szép módszer a fogyasztásra a szalagozás is, különösen italokba, limonádéba, gin-tonikba. Mostanában feltűntek az uborkaalapú nyári, hideg levesek is.
Az uborka tehát legkevésbé sem érdemli meg, hogy összemossuk azzal az időszakkal, amikor nem történik, illetve nem történt semmi, hiszen nem valami unalmas dologról van szó. Uborkaszezon van tehát – a szó pozitív értelmében, nem pedig az eseménytelen nyári időszak meghatározásaként!
A nyár, a rekkenő hőség lassan búcsút int, a tanévkezdési láz kopogtat, a szeptember újabb terheket rak a nyakunkba, az uborka azonban velünk marad, hidratál, nyugtat, táplál, feltölt, azt mondják fiatalít, fogyaszt és még finom is. Készítsünk változatos uborkasalátákat és kovászoljunk, amíg csak lehet!
