Az Utazási és Turisztikai Világtanács (World Travel and Tourism Council – WTTC) legutóbbi adatai szerint a koronavírus-járvány jelentős kieséseket okozott a világ idegenforgalmában, hiszen csak a 2020-as évben (a járvány megjelenésétől) ez az ágazat 49,1 százalékos visszaesését mutatott, ami mintegy 4,5 billió dolláros veszteséget jelentett világviszonylatban. A világszervezet éppen ezért nagy reményekkel tekintett a 2022-es évre. Arra számítottak, hogy a globális utazási és turisztikai gazdasági ágazat a világ gazdaságához 8,6 billió dollárral járul majd hozzá, 6,4 százalékkal többel, mint a járvány előtt.
A WTTC februárban megtartott összefoglalójában rámutatott, 2019-ben, a járvány előtt, illetve azelőtt, hogy több ország lezárta volna a határait a turisták és az utazások előtt, az utazás és turizmus 9,2 billiárd dollárral járult hozza a globális gazdasághoz, így a világ GDP-jének 10,4 százalékát tette ki. Az év elején még úgy tűnt, végre megnyílnak a kapuk, a hátunk mögött tudhatjuk az óvintézkedéseket. A WTTC számításai szerint, amennyiben az oltás és az átoltottság tartja a korábban kialakított tempót, lassan az országok lazítanak, vagy egyszerűsítenek a beutazási feltételeken, ez pedig 58 millió új munkahelyet hozna a 2022-es évben. Rámutattak ugyanakkor arra, hogy az alkalmazottak száma továbbra is valamivel kevesebb volna, mint ahány személyt foglalkoztattak a COVID–19 megjelenése előtt az idegenforgalomban.
A Globális Üzleti Utazási Szervezet (Global Business Travel Association – GBTA) tavaly még arra számított, hogy az üzleti utazások menthetik meg a légi közlekedést, a múlt év elején még azt hangoztatták: 842 milliárd dollárra emelkedik az üzleti utazásokból származó bevétel, ám már akkor rámutattak, hogy 2025 előtt nincs sok esélye annak, hogy a business-turizmus elérje a 2019-ben realizált 1500 milliárd dollár körüli bevételt.
Több világszervezet arról számolt be, hogy bár a 2021-es év is nehézségekkel volt tele, az idegenforgalom lábadozni kezdett, igaz, nem egyenletesen, hiszen egyes országok még csak most, márciusban egyszerűsítettek az óvintézkedéseken, sok esetben az oltottság, vagy az egészségügyi státusz felmutatása továbbra is alapfeltétel marad.
A járvány megjelenése óta két teljes év telt el. Már éppen fellélegezhettünk volna a teljes, majd részleges bezártságtól, szigorú feltételektől, sokan kikészítették az útlevelüket is, és már az idei nyaralást tervezték. Most pedig újabb nehézségek gördültek az idegenforgalom és az utazás szerelmesei, a tengerparton pihenni vágyók elé, mégpedig az energiahordozók formájában. Az ukrán–orosz összetűzés ugyanis csak elmélyítette a múlt év végén teljesen bizonytalan energiahelyzetet. Már akkor a földgáz és a kőolajszármazékok drágulása miatt nehezebb időszakot jósoltak, ám a jelenlegi háborús helyzet újra szárnyszegésre kényszerít nagyon sok embert.
Aleksandar Seničić, a Szerbiai Idegenforgalmi Szervezetek Nemzeti Társulásának (JUTA) igazgatója a napokban arra mutatott rá, hogy bár lassan leomlanak az utazás elé állított akadályok, az ukrán válság miatt megcsappant a külföldi utak iránti érdeklődés az országban. Miután a járvány alatt Magyarország és Bosznia-Hercegovina fogadta a szerbiai állampolgárokat védettségei igazolás hiányában is, az elmúlt időszakban nagyon sokan döntöttek úgy, hogy ezekben az országokban töltik szabadnapjaikat. A legnagyobb érdeklődés így Budapest, Szaloniki, Isztambul és Szarajevó iránt van. Bécs és Prága is, valamint Berlin is hamarosan elérhetőbb lesz, mint eddig, ám számítani kell arra, hogy az energiaválság érinti majd a légitársaságokat is, így a fapados járatok sem lesznek már olyan olcsók, mint azt az utasok megszokták.
A jól megszokott nyaralási csomagok esetében pedig az év elejéhez képest, az üzemanyag drágulása miatt az utaztatás is 20–30 százalékkal többe kerül majd.
A nehézségek még csak most mutatkoznak meg. Mit hoz nekünk a tavasz két év járványhelyzet után? Drágulást valószínűleg: drágább élelmiszert, drága közlekedést, alacsonyabb életszínvonalat, és várhatóan újra mérlegelni kell majd, hogy utazunk-e, vagy sem.
