Pénteken egy szibériai börtönben eddig tisztázatlan körülmények között elhunyt Alekszej Navalnij, az orosz ellenzéki mozgalom legismertebb alakja. Nem tudni, hogy szándékosan végeztek-e a politikussal, vagy a rossz körülmények okozták halálát. Ettől függetlenül a Putyin-rezsim politikai áldozatának tekinthető.
Pályafutása önmagában megmutatta a putyini rendszer igazi természetét, ahol mindennaposak a politikai leszámolások. Navalnijt ugyanis többször bebörtönözték, megmérgezték, alapítványait ellehetetlenítették pusztán azért, mert másképp képzelte el Oroszország jövőjét, mint a most fennálló hatalom.
Alekszej Anatoljevics Navalnij 1976. június 4-én született a Moszkvai területhez tartozó Butyin nevű helységben. Pályafutása a kelet-európai rendszerváltások lezajlása és a Szovjetunió szétesése után indult. Felsőfokú tanulmányait 1993 és 1998 között Moszkvában, a Népek Barátsága Egyetem jogi karán végezte. 1999 és 2001 között, Putyin hatalomra kerülésének idején, Oroszország Kormánya Pénzügyi Egyetemének pénzügyi és hitelezési karán képezte tovább magát, majd pénzügyi szakértőként és jogászként dolgozott. Miközben felsőfokú tanulmányait folytatta, Navalnij már a közélet aktív tagja volt. 2000-ben belépett a Grigorij Alekszejevics Javlinszkij által 1993-ban alapított szociálliberális Jabloko Orosz Egyesült Demokratikus Pártba, de innen végül 2007-ben kizárták, mert Javlinszkij lemondását követelte a párt éléről. Közben számos korrupcióellenes egyesület, mozgalom alapításában, szervezésében és működtetésében vett részt. A 2011-es orosz parlamenti választások után több ezren tüntettek Moszkvában a választási csalások miatt. A hatóságok mintegy háromszáz tüntetőt tartóztattak le, köztük Navalnijt is, akit a bíróság 15 nap börtönre ítélt. Ez után Navalnijt a hatalom többször is bíróság elé rángatta. 2013-ban például a kirovi bíróság öt év felfüggesztett börtönre ítélte egy 2008-ban történt állítólagos sikkasztás miatt. Az eljárás komolyságát jól mutatja, hogy Navalnijt már másnap óvadék ellenében szabadon engedték.
Navalnij 2016. december 13-án jelentette be, hogy Putyin ellenében elindul a 2018-as elnökválasztáson. A hatalom azonban válogatott módszerekkel ellehetetlenítette indulását. 2017. április 27-én az általa létrehozott korrupcióellenes alapítvány, az FBK irodája előtt, máig ismeretlen személyek, zöld festékkel leöntötték, amelyet maró vegyszerrel kevertek össze. Ennek következtében arcán égési sérüléseket szenvedett, valamint jobb szeme látásának 80 százalékát elvesztette. Navalnij a Kremlt vádolta a támadás megszervezésével. Az ellene irányuló akcióknak azonban itt korántsem volt vége. 2017-ben kétszer is rövidebb börtönbüntetésre ítélték, először illegális tüntetés szervezéséért 30 napra, majd később 25 napra. Ennek ellenére 2017. december 24-én Navalnij mégis azt jelentette be, hogy összegyűjtötte a megfelelő számú ajánlást az induláshoz. A választási bizottság azonban, arra hivatkozva, hogy ült börtönben, és ezért tíz évig nem indulhat jelöltként választásokon, másnap elutasította a bejegyzési eljárás megkezdését. Persze a hatalom nem elégedett meg ennyivel, röviddel a választások előtt és utána is Navalnijt hosszabb-rövidebb időre börtönbe zárta, alapítványát pedig betiltotta. Magát a választást természetesen Putyin nyerte, a szavazatok több mint 77 százalékát besöpörve.
Miután Navalnijt és ellenzéki politikai mozgalmát szinte teljesen ellehetetlenítették, a 2019-es moszkvai városi Dumaválasztás során független jelölteket támogatott. E jelöltek többségének indulását azonban a hatalom nem engedte meg, ezért az orosz fővárosban tömeges tüntetések kezdődtek. Ezért Navalnijt ismét börtönbe zárták. Innen 2019. július 28-án súlyos szem- és bőrkárosodással kórházba került. A kórházban „allergiás reakciót” állapítottak meg nála, de egy szemészorvos ezt a diagnózist vitatta, mondván, hogy az ellenzéki politikus állapota „meghatározhatatlan vegyi anyagok káros hatásának” következménye. A kórházból már másnap kiengedték és visszavitték a börtönbe. Navalnijt 2020 augusztusában egy Szibériából Moszkvába tartó gépen ismét megmérgezték, méghozzá novicsokkal. A politikus ezúttal nem bízta magát az orosz orvosokra, hanem Berlinbe ment gyógykezelésre. Innen 2021 januárjában tért haza Oroszországba. Azonnal őrizetbe vették, és azóta különböző börtönökben tartották fogva. Egy róla szóló dokumentumfilmben esetleges halála kapcsán a következőket üzente követőinek: „Nem adhatjátok fel. Ha úgy döntenek, hogy megölnek, akkor az azt jelenti, hogy hihetetlenül erősek vagyunk.”
Nyitókép: AP via Beta
