Belgrád városi képviselő-testületének alakuló ülését június 11-re hirdették meg. Az alakulóülést a képviselő-testület korábbi elnöke, Nikola Nikodijević vezeti majd. Ám hiába a városi közlemény, a főváros legfőbb döntést hozó szervének sorsa még mindig bizonytalan, hiszen annak ellenére, hogy a Városi Választási Bizottság május közepén kihirdette az április 3-ai választások végleges eredményét, még mindig nem lehet biztosan tudni, hogy ki alkotja majd a városi hatalmat, illetve az mikor áll fel.
A végleges eredmények szerint a legtöbb szavazatot, 348 345 voksot, az Aleksandar Vučić – Együtt mindenre képesek vagyunk lista szerezte. Ezen a listán szerepel a Vajdasági Magyar Szövetség egy képviselője is, aki miután a lista összesen 48 képviselőt delegál a 110 fős képviselő-testületbe, a 42. sorszámmal rendelkező VMSZ-képviselő biztos része lesz a testületnek.
A második helyen az ellenzékiként induló Együtt Belgrád győzelméért – Vladeta Janković lista végzett 195 335 szavazattal, akik 26 képviselőt delegálhatnak majd a fővárosi képviselő-testületbe. A harmadik szintén egy ellenzéki tömörülés, mégpedig a Moramo lista 99 078 szavazattal, akiknek ez 13 képviselőt hozott ebben a testületben.
A Szerb Haladó Párt (SZHP) korábbi koalíciós partnerei, az Ivica Dačić – Szerbia kormányfője, Toma Fila – Belgrád polgármestere lista csak a negyedik helyen végzett, 64 050 szavazatot kapott és ezzel 8 mandátumot szerzett.
Ha az SZHP és a Szerbiai Szocialista Párt belgrádi szinten tehát újra koalícióra lép, összesen 56 képviselővel ők alakíthatnak hatalmat. Ez viszont közel sem biztos, hogy megtörténik, már csak azért sem, mert a választások éjszakáján Aleksandar Vučić, SZHP-elnök, illetve újraválasztott államfő nyilatkozatából arra lehetett következtetni, ő ebben a négyéves ciklusban a kisebbségekkel, mindenekelőtt a VMSZ-szel kíván kormányt alakítani. És ez a kijelentés meghatározta a belgrádi helyhatósági választások utáni szövetségek alakulását is. Nem csoda, hogy az SZHP a választásokat követően egyáltalán nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a belgrádi helyhatósági választásokat esetleg a nyár végén megismételhetik.
Ugyanis bár 7 mandátumot szerzett a Dr. Miloš Jovanović – NADA (Remény) Belgrádért, 4-4 mandátumot pedig a Fogadalom Szerb Pártja (Srpska stranka Zavetnici) és a Dveri Mozgalom, szélsőséges nézeteik miatt nem valószínű, hogy a haladók felkarolják őket, még akkor sem, hogy az SZHP-n belül is vannak jobboldali áramlatok, ugyanis állami szinten Vučić a demokratizálódás és az európai értékek, a szélsőséges elvek kikerülésével kíván politizálni. Sőt a jobboldali elveket valló pártok is kijelentették korábban, hogy nem kívánnak koalícióra lépni a haladókkal (igaz, az Együtt Belgrád győzelméért két kulcsfigurájával, Dragan Đilassal és Vuk Jeremićtyel sem). Mégis a mostani (vihar előtti?) csend arra utal, mindenki azt várja, hogy Aleksandar Vučić letegye végre a hivatali esküjét és megkezdődjenek állami szinten a koalíciós tárgyalások.
A köztársasági képviselőház alakulóülésével ellentétben a belgrádi képviselő-testület alakulóülése akkor tekinthető sikeresnek, ha a képviselők kétharmadának jelenléte mellett a képviselők megválasztják a képviselő-testület elnökét és kinevezik a testület titkárát is.
Kíváncsisággal várja mindenki ezt az ülést, már csak azért is, mert Aleksandar Vučić néhány nappal ezelőtt az egyik televíziós vendégszereplése során kiemelte, javasolni fogja pártjának, hogy egyeztessen az ellenzéki pártokkal, hogy Belgrádban az év végéig új szavazást írjanak ki.
Belgrád évekre visszamenőleg jelenti a politikai erők mérlegének nyelvét. Egyrészt a szavazópolgárok egynegyede éppen ebben a városban él, másrészről pedig a politika központja is itt van, ahogy az adminisztrációé is, de a legnagyobb költségvetéssel rendelkező projektumok is itt valósulnak meg, emellett Belgrád az állami költségvetés 10 százalékával rendelkezik. Vagyis amíg a 2022-es évi állami költségvetés 1516 milliárd dinárt tesz ki, addig a főváros büdzséje 160 milliárd.
A pénz mérlegének nyelve Belgrád, ezért sem engedi ki a markából olyan könnyen senki.
